Az igényes környezet, a lenyűgöző táj már önmagában megérne egy misét. A korszerű üzemet bejárva felhívta a figyelmet, hogy napelemekkel, hőszivattyú alkalmazásával igyekeznek a fenntarthatóságot megvalósítani. Egyre népszerűbb a fogyasztók körében a bag in boksz kiszerelés, amiből 1500 hektolitert visznek piacra.
S, hogy a kultúra se maradjon el, megtekinthettük a Gyöngyöstarjáni Falumúzeumot, ahol a Nagyik Egyesülete teremtett – korukat meghazudtoló módon – pezsgő hangulatot az általuk készített húzott rétes mellé. Nem véletlen, hogy többünk is beszállt a nótacsokorba s táncra is perdültünk.
Az este más Egerben, és a Juhász Testvérek Pincészetében várta a társaságot. Farkas László, borvidéki elnök köszöntőjében elmondta, a hazai és nemzetközi megmérettetésekben egyre jobban szerepelnek a Bikavérek. Házigazdánk, Juhász Ádám kiemelte, édesapja és nagypátyja 1996-ban alapította a pincészetet, aki autodidakta módon tanulták a borászatot. A ma mintegy 400 hektár termését – aminek fele saját tulajdonban van – feldolgozó vállalkozás egyre ismertebb a fogyasztói körökben. Egerszalókon 2016-ban vágtak bele egy 2,5 milliárd forintos fejlesztésbe, aminek eredményeként megszületett egy modern feldolgozó üzem. Mindez a koncentráció és a hatékonyság növelésének jegyében.
– hangsúlyozta a fiatal szakember, aki 2015-ben érkezett haza Dél-Afrikából, hogy bekapcsolódjon a családi vállalkozásba. A Rizlingszilváni és a Zenit – akár pezsgő alapnak is – még mindig fontos számukra, elődeik ebből finanszíroztak a nagy vörösborokat. A Pincészet első Egri csillaga 2010-ben készült el, népszerűségét jelzi, hogy Egerből mára egymillió palack kerül az üzletek polcaira, aminek 10 százaléka tőlük érkezik. Az évi 4 millió palack, melynek fele rozé 90 százaléka a hazai fogyasztók poharába kerül.
Természetesen a vacsorát és a pincelátogatást kipipálva vidám, ám szakmai diskurzus folyt az asztaloknál.
A másnap reggel már az Érseki Palota Látogató Termében találta az akadémikusokat, ahol látványos tárlatvezetést követően a pincerendszerbe is bepillantást nyerhettünk. Mivel a palota építéséhez szükséges tufa köveket a mögöttes dombból kezdték kitermelni, létrejött a város alatt egy hatalmas pincerendszer, amely kiváló mikroklímával rendelkezett a borok tárolására, s így az egyház számára bor formában befolyt adót, a dézsmát is itt tárolhatták.
Sokan már ismerősként köszönthették Noszvajon, a Thummerer Pincét, ahol a pezsgős köszöntést követően Lamport József vállalt idegenvezetést a pincében. A főborásztól megtudtuk, a ma 100-120 hektáros birtok 1984-ben, jóval kisebb méretekben indult hódító útjára. Majd egy évtizeddel később költöztek Egerből Noszvajra, ahol a tufába vájt pincékben kezdték meg a munkát. Területük 80 százalékán kékszőlőt termelnek, a hosszan érlelt, nagy vörösborok világa.
A kékszőlők javára növelik a fehérek arányát, melyből legnagyobb területen Királyleánykát termelnek, de Chardonnay-it is telepítenek, ami lassan átveszi tőle a vezetést. A szakember szerint a Zenit nem csak szőlész-, hanem borászbarát fajta, a legkorábbi és a legkésőbbi szüretet is ez adja.
Természetesen itt sem maradhatott el a pincészetről átfogó képet nyújtó kóstoló, s a Thummererékre jellemző kemencés ételek.
Két együtt töltött, tartalmas programokban bővelködő nap végén minden résztvevő elégedettségét fejezte ki. Ki a kulturális, ki a gasztronómiai, más pedig a szakmai napirendekre hívta fel a figyelmet, de abban teljes volt az egyetértés: folytatni kell!
