A fruchthandel.de portálon megjelent cikk egy holland kutatás eredményeit foglalja össze röviden, amely arra a következtetésre jut, hogy üvegházi paprikát egyelőre nem lehet ugyanolyan minőségben és mennyiségben termeszteni, ha elapadnak a szén-dioxid források.
Miért kell egyáltalán a szén-dioxid?
A téma megértéséhez először is kezdjük az alapoknál: a növények szén-dioxidból és vízből állítják elő az életműködésükhöz szükséges szerves anyagokat (cukrot) a napfény segítségével.
könnyen válhat szűkössé ez az erőforrás – főleg, ha szó szerint véve is zárt növényházakról beszélünk. Hollandiában ugyanis létező irányzat, hogy energia-megtakarítási céllal olyan növényházakat működtetnek, amelyeket nem igazán szellőztetnek a klasszikus módon, külső levegő beeresztésével. Ilyenkor mindenképpen szükség van többlet CO2-ra, de igazából egyszerűbb helyzetekben is bevett gyakorlat a CO2-trágyázásnak nevezett szén-dioxid-adagolás.
Magyarországon ezt elsősorban a növényházi paradicsomtermesztésben alkalmazzák, és kétféle gyakorlata van: az egyik, hogy a hő- és áramtermelő berendezés (gázmotor) égéstermékét vezetik a növények közé speciális technológiával, a másik pedig, hogy tartályos szén-dioxidot vásárolnak.
De térjünk vissza Hollandiába, ahol nemcsak paradicsom-, hanem paprikatermesztésben is bevett gyakorlat a szén-dioxid-trágyázás.
Még nincs hiány, de már készülnek
A fruchthandel.de portálon szemlézett tanulmány a holland növényházi kertészek ágazati szövetsége, a Glastuinbouw Nederland, valamint a Delphy kutatóintézet és a Plant Lighting háttéripari cég együttműködésében készült.
Előzetesen azt a célt tűzték ki, hogy négyzetméterenként és évente legfeljebb 15 kg CO2-t használjanak fel. Ezt ugyan messze túllépték, de mind a gyakorlat, mind a modellek azt mutatták, hogy a hozam rovására menne, ha ragaszkodnának ehhez az alacsony értékhez. Igaz, hogy az alkalmazott stratégiák javították a CO2-hasznosítás hatékonyságát, de csak részben kompenzálták, hogy a növények szerényebben tudtak fotoszintetizálni.
A jelenlegi árak mellett nem éri meg spórolni
Tesztelték a kísérletben egy olyan berendezés prototípusát is, amely a légkörből nyeri a CO2-t. Ez képes volt fedezni a CO2-szükséglet egy részét, és bár egyelőre drágábban állította elő a CO2-ot az említett kilónkénti 0,60 eurónál, de a jövőbeli kereskedelmi verziói képesek lehetnek ez alá menni.
Megemlítik a szerzők mindemellett, hogy a termesztési ciklus végén növényegészségügyi problémákkal is szembesültek, az utolsó terméseket már nem is tudták kinevelni a növények. Úgy tűnt, hogy a nagy terhelés és a pótmegvilágítással való takarékoskodás együttese állhatott a háttérben, vonták le a következtetést.
Vagyis Hollandiában, ahonnan a téli időszakban Európa zöldségfogyasztásának jelentős részét fedezik, változatlanul komolyan dolgoznak rajta, hogy ezt minél erőforrás-hatékonyabban tudják megoldani, de egyelőre nem várható változás abban, hogy ehhez náluk csúcstechnikára lesz szükség, állapíthatjuk meg.
