Kiemeltünk pár ötletet a német online agrárszaklapban olvasott cikkből, hátha van közöttük olyan, amin érdemes elgondolkodniuk a magyarországi karácsonyfa-termesztőknek is.

Hans Renner egy bajorországi településen gazdálkodik, nagyjából Regensburg és München között. Mint oly sokan, először ő is kicsiben kezdte, de ma már kizárólag karácsonyfa nő a földjein, és évek során tökéletesítette az általa választott üzleti modellt.

Október elején indul a foglalás

Hagyományosan október első hétvégéjére hirdetik meg a startot, attól kezdve bármikor lehet érkezni nézelődni, és aki megtalálta a számára tökéletes karácsonyfát, az kis címkékkel jelölheti meg. Népszerűnek bizonyul a koncepció, sokan akár 50 kilométert is utaznak, hogy nála vásároljanak – sőt, olyan is van, aki többször jön. A karácsonyfa-vásárlásnak élménynek kell lennie, vallja a gazdálkodó, aki édesapja ötletét tökéletesítve fejlesztette ki a modellt.

Az idősebb Hans Renner még komlót termesztett elsősorban, és mellékesen dolgozott a helyi faiskolában, onnan hordtak karácsonyfát és vágott fenyőzöldet advent idején a müncheni vásárra. Első saját karácsonyfa-csemetéit 2009-ben ültette a család, és 2016-ra fejlődött odáig a vállalkozás, hogy a komlótermesztéssel fel is hagytak. Most három hektárnyi karácsonyfa-ültetvényt gondoznak, és azt vallják, hogy aki hasonlóan sikeres akar lenni ebben az üzletágban, annak stratégiát kell készíteni az ültetési időt, a gondozást és a marketinget illetően, és pontosan követnie kell a tervet.

Nyolc-tizenkét évbe telik

Időbe telik, mire a frissen ültetett állomány a vágásérett karácsonyfa korig eljut, mivel a csemete nyolc-tizenkét év alatt fejlődik impozáns, 2,5 méteres fává.

Ebben benne van a rendszeres fűnyírás, az alakító metszés és a károsítómonitoring, és nem lehet teljesen mellőzni a növényvédelmet sem – bár Rennerék igyekeznek tényleg minimálisra szorítani a permetezések számát, vegyszeres gyomirtás például egyáltalán nincs náluk. Cserében annál több a kézi munka a fűnyírással és annál hosszabb időt kell rászánni, mire a kis fácskák már versenyképesek lesznek a gyomnövényzettel. Próbálkoztak juhokkal is, a cél az lett volna, hogy a sorközi növényzetet karban tartsák, de a fenyőfácskákat finomabbnak találták, így nem vált be a megoldás, idézi fel a gazda.