Előzőleg Budapesten, az V. kerületben tartottak sajtótájékoztatót, aminek alaptémája a tojásfogyasztás népszerűsítése volt. Ehhez a Baromfi Termék Tanács, a spanyol Inprovo és a francia Snipo testvérszervezeteivel konzorciumban európai uniós támogatást nyert el 2023–2025-re. Ennek határozott célja volt, hogy a tojás fogyasztását népszerűsítsék az adott országokban, tágabb értelemben véve pedig arra vállalkoztak, hogy a tojás szerepét, jelentőségét újrapozícionálják.
A konkrét vizsgálatokat az InnoFood Marketing Kft.-re bízták. Ennek megfelelően a háziasszonyi szerepet Buglyó-Nyakas Erzsébet töltötte be, aki valamennyi hozzáértő szakmai vezetőt köszöntött az eseményen. Megjelent Sütő Zoltán professzor, a Magyar Tojóhibridtenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke, előadást tartott Pákozd Gergely, ugyanennek a szervezetnek az alelnöke. 
A sajtótájékoztatón rövid előadást tartott Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója, a részletekben pedig Molnár Györgyi, a Tojásszövetség titkára segített eligazodni. Tények és tévhitek a tojásról, táplálkozás-élettani oldaláról összefoglaló értékelést mutatott be Antal Emese dietetikus, szociológus. Gál Tímea, az InnoFood Marketing Kft. nemzetközi projektmenedzsere a gyakorlatban előforduló kihívásokról, azok eredményeiről és tapasztalatairól az elmúlt 1,5 év tükrében tartott értékelést, az európai tojásra fókuszálva.
Leggazdaságosabb élelmiszer-alapanyag
Mit jelent az emberiség számára a tojás? Csorbai Attila röviden és velősen fogalmazott: ez egy értékes táplálék, sőt, az ennivalóink között ez a legértékesebb táplálékunk, az anyatejjel egyetemben.
A tojás egy olyan termék, aminek magas beltartalmi értékei ellenére is szüksége van a megfelelő cégérre, ugyanúgy, mint a jó bornak. Az első Tojás Világnapot 30 éve Bécsben tartották, idén mi Budaörsön már a 30. ünnepséget rendeztük meg.
Pákozd Gergely, a Tojásszövetség alelnöke az ágazat helyzetéről, a lezajló változásokról szólt. Elemezte, hogy mi történt az elmúlt egy évben a tavalyi rendezvény óta, ám kitért arra is, hogy a jövőben milyen irányú fejlesztések, változtatások végrehajtása van a célkeresztben. A Magyar Tojásszövetség taglétszáma változó, hol több, hol kevesebb, 2021-ben például 180 tagot regisztráltak. Azóta ez a létszám csökkent. A tagságot egyaránt alkotják úgynevezett nagy tojástermelők (pl. Gyermely), de ők vannak kevesebben, míg a kisebb termelők létszáma sokkal nagyobb. Az ország egész területén találhatók tojástermelők, és általában olyankor nő meg a szervezetbe belépni szándékozók létszáma, amikor valamilyen pályázathoz adminisztrációs ok miatt kell a tojásszövetségi tagsági igazolás.
Amikor a tojás fogyasztását vizsgáljuk, ott is csökkenést és növekedést is tapasztalhatunk. Eddig az egy főre jutó tojásfogyasztás 2019-ben érte el nálunk a legmagasabb szintet (247 darab). Ám ha más éveket figyelünk, például 2013-ban 215, 2022-ben 235, 2023-ban 230 darab volt a fejenkénti tojásfogyasztásunk évente.
Hosszabb távú trendet figyelembe véve megállapítható, hogy 2019 óta nem túl erős csökkenés érzékelhető, amiben valószínű közrejátszik az infláció okozta áremelkedés is. A tojás esetében, 2012-höz viszonyítva megháromszorozódott, a 2020-as Covid-év óta pedig megkétszereződött a tojás piaci értékesítési ára, talán az összes élelmiszer közül ez nőtt a legnagyobb mértékben. Ezzel együtt kijelenthető, hogy napjainkban a tojás a leggazdaságosabb élelmiszer-alapanyag.
Ketreces termelés produkálja a legtöbb tojást
Egy stagnálási időszakot követően masszív pályázati lehetőségek nyíltak meg az ágazatban. Ennek hatására 2025 januárja–júniusa között 2,12 millió tojótyúkot telepítettek le, aminek következtében abban a félévben a hazai tojástermelés 608 millió darabbal bővült. Ugyanakkor zavarólag hat a tojás forgalmazására, onnan visszahatva a tojástermelésre, hogy a fogyasztói árakat befolyásoló intézkedés, az árrés-stop még ma is érvényes. Megszüntetni ezt majd csak akkor lehet a jelenlegi felfogás szerint, ha az ország inflációs célja teljesül, ám egyelőre ennek a realitása nem nagyon érzékelhető.
