Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által 2013 óta kiadott Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer 2024-re vonatkozó kiadványa szerint is az aszály okozta a legnagyobb kárt Magyarországon tavaly.

Az agrárszektor környezeti és éghajlati kihívásainak kezelése egyre nagyobb hangsúlyt kap az Európai Unió agrárpolitikájában is. A Magyarországon 2012-ben bevezetett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer jelenleg négy pillérből áll, amelyeket az AKI minden évben vizsgál és értékel, illetve hatásvizsgálatokat végez a szabályozás esetleges módosításaival és lehetséges továbbfejlesztésével kapcsolatban. Az elemzés egyaránt segítséget nyújt az Agrárminisztériumnak mint a rendszer irányítójának, illetve tájékozódási pontként szolgál a termelőknek és a biztosítótársaságoknak. Az értékelés első részében az AKI áttekintést ad a jogszabályi háttér 2024. évi változásairól, valamint számba veszi a tárgyévet jellemző időjárási jelenségeket. Beszédes a következő néhány kiemelt adat:

I Pillér: Agrárkárenyhítési rendszer

A kockázatkezelési rendszer I. pillérében a tagok száma az előző évhez képest 2024-ben 4,1 százalékkal csökkent, azaz 76 712 főről 73 588 főre változott. A befizetett kárenyhítési hozzájárulás viszont 18 százalékkal, 6 185 millió forintról 7 300 millió forintra nőtt, ami a kárenyhítési hozzájárulás mértékét 2024-től 20 százalékos emelésével magyarázható. Az ültetvény és a szántóföldi zöldség esetében hektáronként 4500 forintról 5400 forintra, egyéb szántóföldi kultúra esetében 1500 forintról 1800 forintra nőtt az évente befizetendő hozzájárulás.