Bár az ültetvénykultúrák területe 1,8 százalékkal zsugorodott, és hasonlóan az előző évekhez, kiemelkedően magas az I. pillér által lefedett területek aránya (93,7%), ami az alacsony kárenyhítési hozzájárulás által elérhető viszonylag nagyfokú védelemnek köszönhető.

A főbb ültetvénykultúrák lefedettségének aránya termőterületükhöz képest a dió esetében 4,6 százalékponttal növekedett 2024-ben, a többi nagy ültetvénykultúra penetrációja viszont csak kismértékben változott. Pozitív irányú volt a változás a meggy esetében, csökkenés volt megfigyelhető az alma, a szilva, az őszibarack és a cseresznye lefedettségében, és nem történt érdemi változás a borszőlőnél és a kajszibaracknál.

A zöldségkultúrák vetésterülete tovább nőtt, 6358 hektárral volt nagyobb, mint az előző évben, így elértre a 98 073 hektárt. A kárenyhítési rendszer által lefedett terület ennél kisebb mértékben, 5690 hektárral lett nagyobb, így a lefedettség vetésterülethez viszonyított aránya minimálisan csökkent. Nagymértékben visszaesett a borsó és a csemegekukorica vetésterülete, míg a dinnyét, burgonyát és fűszerpaprikát az előző évinél nagyobb területen termesztettek.

II. Pillér: Díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások

Tavaly tovább csökkent a díjtámogatott biztosítási díjat befizető gazdaságok száma és a befizetett díjállomány. A 2024-es támogatási évre rendelkezésre álló 13 milliárd forintos forrás nem fedezte a gazdálkodók mintegy 23 milliárd forintos igényét, így visszaosztásra volt szükség. A biztosított termelők az „A” biztosítások díjának 70 százalékát, a „B” biztosítások díjának 45 százalékát, a „C” biztosítások díjának 40 százalékát kaphatták vissza támogatásként. Bár az elmúlt évben is komoly aszály alakult ki, a kártétele az elmaradt a 2022. éviétől, így kisebb terhet rótt a biztosítókra. A biztosítói kártérítések tekintetében a mezőgazdasági károk közül a jégeső- és a viharkár dominált.

III. pillér: Országos jégkármérséklő rendszer

A 2018-ban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kiépített jégkármérséklő rendszer az ország 986 pontján – 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével – ezüst-jodidot juttat a felhőkbe azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági területeken kívül a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is védje a jégkártól. Az elemzés szerint a riasztási napok és riasztási órák száma a rendszer működésének kezdete óta csökkent.

A 2015–2017 közötti időszakban mintegy 84 százalék volt a jégkár átlagos aránya a zivatarkárokon belül, a rendszer üzembe helyezését követő hatéves időszakban ez 60 százalék alá csökkent. A rendszer működését megelőző három évhez képest 2018–2024 között a zivataros napok átlagos száma nőtt, ugyanakkor a bejelentett jégesőkárral érintett területek nagysága 45 százalékkal csökkent.

IV. Pillér: Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer

A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer egy a gazdálkodói öngondoskodást támogató része a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek, a csatlakozás lehetősége önkéntes. Működési elve, hogy

Ez az intézkedés nemcsak az időjárási kockázatok – így aszály, fagy vagy jégeső –, hanem olyan egyéb kockázatok mérséklésére is alkalmas, mint az állat- és növénybetegségek okozta bevételcsökkenés vagy a termelési költségek növekedése. A részt vevő gazdálkodók által a Krízisbiztosítási Alapba befizetett hozzájárulás összegét vidékfejlesztési források egészítik ki. A gazdálkodók 3 éves időtartamra szereznek tagsági jogviszonyt a rendszerben, melynek fennállása alatt évente egy igen méltányos mértékű pénzügyi hozzájárulást kell fizetniük a Krízisbiztosítási Alap részére. Ez a kockázatkezelési intézkedés az állattartók számára is könnyen hozzáférhető segítséget nyújt a jövedelemingadozás mérséklésére. A 2021-től működő mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez még csak a gazdálkodók töredéke (228 ügyfél) csatlakozott. Az elsőként 2021-ben csatlakozott tagok 3 éves tagsági kötelezettsége 2024-ben járt le, és ezzel lehetőségük nyílt tagságuk megszüntetésére. A jogosultak 23,5 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, valamint 1,5 százalékuk elhalálozás miatt került ki a rendszerből. Így a 2021-ben elindult rendszer a 2024. évvel bezárólag összesen 194 rendes tagból állt.

Az AKI „A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működésének értékelése 2024” kiadványa alapján összeállította:
Pálok-Ney Katalin