A kutatók úgy tűnik, megtalálták a módját, hogyan csökkentsék a termelés költségeit és kedvezőtlen ökológiai hatásait.

Kísérleteik során közvetlenül szelént juttattak a rizsnövényekre, és ezzel jelentősen javult a nitrogén-hasznosítás hatékonysága, nőtt a terméshozam, a szemek tápanyagtartalmával együtt, miközben kevesebb műtrágyát használtak fel és csökkent az üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértéke is.

A rizstermesztés a klímaváltozás egyik csendes motorja

A rizstermesztés – amely több mint 3,5 milliárd ember számára biztosít táplálékot, rendkívül magas környezeti, gazdasági, és éghajlati terhekkel jár. Ez hamarosan megváltozhat, a Massachusettsi Egyetem (UMass Amherst) és a kínai Jiangnan Egyetem kutatóinak eredményei szerint.

A szakemberek kimutatták, hogy a szelén nanoszintű alkalmazása csökkentheti a rizstermesztéshez szükséges műtrágya mennyiségét, miközben fenntartja a hozamot, javítja a tápanyagtartalmat, növeli a talaj mikrobiológiai sokféleségét, és csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ráadásul a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent új tanulmányban először publikálták az eljárás gyakorlati alkalmazhatóságát.

Napjaink modern mezőgazdaságában, az esetek többségében magas nitrogéntartalmú műtrágyákra alapozzák a kívánatos hozamok elérését. Ezek előállítása azonban magas költségekkel, és környezeti terheléssel jár. Emellett a helytelen mezőgazdasági gyakorlat következtében az inputanyagok jelentős része lemosódik.

A legtöbb növény a kijuttatott nitrogénnek csupán 40–60%-át képes hasznosítani, és a rizs esetében ez az arány akár 30%-ra is lecsökkenhet. Ez azt jelenti, hogy a gazda által kijuttatott nitrogén 70%-a patakokba, tavakba és tengerekbe kerül, eutrofizációt, oxigénhiányos területeket és számos más környezeti problémát okozva. Emellett a műtrágya költségeinek 70%-a is kárba vész.

Amikor a nitrogén a talajba kerül, kölcsönhatásba lép annak bonyolult kémiai és mikrobiológiai rendszereivel, és ennek következtében nagymértékben nő a metán-, ammónia- és dinitrogénoxid-kibocsátás – mindhárom erős üvegházhatású gáz. A műtrágya előállítása pedig szintén jelentős kibocsátással jár.