A Halloween ünnepe több mint 2000 éves múltra tekint vissza, és a kelta Samhain nevű ünnepből ered. A kelták október 31-én tartották az újév előestéjét, amikor úgy hitték, hogy a holtak szellemei visszatérnek a földre.

A Samhain a nyár végét és a sötét, hideg évszak kezdetét jelentette.  Akkor is készítettek lámpásokat, hogy megvilágítsák az utat a jó lelkeknek, és elijesszék a gonoszakat. Az első „lámpások” ott nagy tarlórépából vagy céklából készültek. A répa belsejét kivájták, gyertyát tettek bele, és emberi arcot formáztak rá.

Keltáktól a magyarokig

A kelták tüzeket gyújtottak, áldozatokat mutattak be, és különféle jelmezeket öltöttek, hogy elűzzék a gonosz szellemeket.

Az ünnep a 19. században az ír és skót bevándorlókkal került át Amerikába. Ott azonban nem volt sok répa, viszont rengeteg nagy, narancssárga sütőtök termett, amit könnyebben lehetett faragni és látványosabb volt. Így lett a tök a lámpás új alapanyaga, és a töklámpás a Halloween jelképe. Idővel pedig a mai, vidámabb, gyerekeknek szóló formáját nyerte el: jelmezes felvonulások, édesség gyűjtés és természetesen a híres töklámpások váltak az ünnep középpontjává.

Magyarországon november 1-jén Mindenszentek, november 2-án pedig Halottak napja van, régi hagyomány, amikor az elhunyt szeretteinkre emlékezünk.  A Halloween csak a 1990-es évektől kezdett elterjedni, főként amerikai filmek, sorozatok és iskolai programok hatására.

Ezért nálunk a Halloween inkább a szórakozásról szól és a fiatalok körében népszerű: jelmezbe öltöznek, bulikat szerveznek, töklámpást faragnak, vagy tematikus dekorációval díszítik otthonukat.

Hogyan készítsünk töklámpást?

Az ünnep elengedhetetlen kelléke a töklámpás, ami angol nyelven Jack-o’-lantern, ami az ír folklórhoz kapcsolódik, ugyanis egy Jack nevű férfiról szól, aki kijátszotta az ördögöt, és halála után csak egy kivájt répával a kezében bolyonghatott a sötétben. Mára egyértelműen narancssárga tökre cserélődött a lámpás alapanyaga, és a bele helyezett mécsest felváltják a kis led lámpák.