Ennek a bálázása is külön tudományterület. A szakember szerint nagy odafigyeléssel, körültekintő takarmánykeveréssel 4-5 laktáció is elérhető az országos átlag helyett, ami jelenleg 2-3 között van. A bála nem mértékegység, mondja Gábor, mindent mérést követően, kilogrammra adnak. A fűszéna 40-50 Ft/kg, a lucernaszéna 36-50 Ft/kg minőségtől függően, a szalma 30 Ft/kg. Egy 120*250*90 cm-es fűszéna-kockabála tömege általában 500-550 kg-ig terjed, a fűszalma-kockabála 450-470 kg, lucerna-kockabála 580-680 kg-ig.
Mi teszi a jó bálát?
A jó bála az, amelyik szárazon van bálázva. Ez az egyszerű válasz csak látszólag egyszerű. Én is logikusnak tartottam addig, amíg Gábor el nem magyarázta, hogy micsoda készenlétet és katonás fegyelmet igényel a kaszálékbálázás helyes időpontjának megválasztása. A minőséget osztályozhatjuk úgy is, hogy milyen a fűösszetétele, milyen állatnak szánják, mikor kaszálták.
Valójában aki megtermeli a bálát, annak garanciát kell vállalnia arra, hogy az általa értékesített bála megfelelő minőségű és a jószág egészségi állapotára ne gyakoroljon kedvezőtlen hatást. A bálába nem láthat bele a vásárló, kívülről 10-15 cm-t száradhat a kaszálék, miközben a belseje penészes lehet. Poros bála nincsen, az amit szállni látunk, az sajnos penész, magyarázza a szakember. Márpedig fekete és fehérpenésszel szennyezett szénát nem adhatunk az állatnak. Még a többnyire almozási célzattal felhasznált szalma sem lehet gombákkal fertőzött, hiszen az is ártalmas lehet.
Széna vagy szalma?
A fűkaszálás június 1.-től kezdődhet meg és június 31-ig tart. Ettől eltérhet az egyfajú fű vágása, például a csomós ebír (05.25.), vagy a sovány csenkesz (05.20.). A kaszálást lehetőség szerint a fűkeverékben domináns fűfaj virágzásához szükséges igazítani. A június eleji kaszálás (június 1.-júius 15.) szénája kevés rostot, több fehérjét tartalmaz, azonban nehezebben száradó, és kevesebb szénát ad, hiszen magasabb a víztartalma.
A június 15.-30.-ig még mindig jó minőségű szénát ad a fű, de már nem olyan kedvező beltartalmi paraméterekkel, mint a június első 15 napjában kaszált. Gyorsabban száradó, nagyobb tömegű szénát ad. Gábor javaslata, hogy a kisebb területtel rendelkezők inkább június első két hetében kaszáljanak, míg a nagyobb területen gazdálkodók egész júniust kihasználhatják. Itt megemlítendő egy probléma: a fűszénapiacon a vevőket megzavarhatja vagy becsaphatja az ökológiai elkötelezettségű élőhelyvédelmi gyepekről lekerülő fűszalma, hiszen ezek a területek kaszálási időpontja kötött (július 1. vagy július 15. utáni kötelezettség).
Ide sorolhatók a nemzeti parkok gyepei, a Natura 2000 gyepek, madár, túzok, nappali lepkék védett, valamint öko besorolású területek gyepei, és gyeprezervátumok. Továbbá a gyenge minőségű vízjárta kaszálókról lekerülő savanyú füvek szénája (Ipoly-völgye), a sásfajok, és mélyfekvésű vizes területek fűfajai.
