Mikortól szalma a fű?
Július elsejétől már csak szalmának nevezhetjük mind a kaszált füvet, mind a lucernát. Fontos különbséget tenni a fűszéna és fűszalma között. Ha kiveszünk egy maréknyi füvet a bálából, és az fűmagot is tartalmaz, az valójában már szalma, magyarázza a gazdálkodó. Ennek analógiájára felhozhatjuk a búzaszénát és búzaszalmát is, talán gyakrabban találkozunk e két fogalommal. Ha virágzás előtt kaszálom a búzát, akkor búzaszéna, de ha már szemképzés zajlik a kalászban, akkor már csak szalmát ad a növény. Persze a búzát nem a szénáért vetjük… megemlítve a csupán a példa kedvéért.
A fűösszetétel jelentősége
Sokan előnyben részesítik a kaszálók természetes ősgyepeit, vagy begyepesedett szántók vegetációját. A felhagyott területeken természetesen eleinte a sokak által ellenségként könyvelt tarackbúza (Elymus repens) szaporodik fel, de a lágyszárú vegetáció idővel a helyi talajtípusnak megfelelő arcot ölt. Kérdésemre, miszerint kétszikű növényfajokat tartalmazhat-e egy jó bála, Gábor elmondta, az ilyen fajok jelenléte nem, azonban arányuk már kérdéseket vethet fel. Megfelelő mennyiségben kifejezetten ízesíti a keveréket.
Még kevés pillangós növény is megengedett, azonban itt ellentmondás keletkezik a tekintetben, hogy a fű 3-4 éves fordulókban gyomirtásra szorul. A kétszikű növények jelenléte egy szintig kívánatos, bizonyos arányon túl azonban már korlátozza az egyszikű fajok életben maradását, hiszen tápanyag- és vízkonkurenciát képeznek. Abban az esetben, amikor az idő előrehaladtával kedvezőtlenek lesznek a növényzeti viszonyok, érdemes felülvetéssel megújítani a vegetációt, mondja a gazdálkodó. Azokon a területeken, ahol már 20 éve kaszál (160 ha), idén agresszív pázsitfűfajjal vetett felül a hozam és a faji összetétel helyreállítása céljából.
Angolperjét (Lolium perenne), nádképű csenkeszt (Festuca arundinacea), hibridperjét (festulolium fajok) vetett, jóllehet a durvább, rostosabb füvet a lótartók nem annyira kedvelik. A csenkesz- és perjefajok, valamint a tarackbúza adja a legjobb szénát. Mint mondta, a felülvetéssel az a probléma, hogy tavasszal nem kivitelezhető a tápanyag-konkurencia miatt, meg kell várni így az őszt, szeptember végét, október elejét. A gyakorlatban ez 25 kg fűmag/ha mennyiségben direktvetéssel, kombinált vetőgéppel történik granulált komplex műtrágya kijuttatása mellett (tavasszal 3 mázsa pétisó kerül ki a területekre), éves szinten pótolva ezzel a hiányzó tápanyagot. Tápanyag-utánpótlás nélkül három év alatt kimerülnének a területek.
Jó bála szárítás nélkül nincs
A kaszálás optimális ideje a virágzás végére tehető. Verőujjas szársértős kaszával kaszálnak, és ennek köszönhetően legalább 3-4 nappal előbb szárad a kaszálék. A bálázás döntő mozzanata a szárítás. Kizárólag száraz kaszálékból készíthetünk kiváló minőségű bálát. A kívánatos nedvességtartalom 12%. Gábor elmondása szerint 14% alatt kell lennie, a 13% sem optimális, ahogy a szakértő mondja, ott ,,nem áll meg a széna”. A nedvességtartalom stabilizálódása 10-12% körül valósul meg. A 8%-ot már túlszárításnak gondolhatnánk, de a szakember megnyugtat – a bála esetében nem létezik túlszárítás.
