Amikor a tojás fogyasztását vizsgáljuk, ott is csökkenést és növekedést is tapasztalhatunk. Eddig az egy főre jutó tojásfogyasztás 2019-ben érte el nálunk a legmagasabb szintet (247 darab). Ám ha más éveket figyelünk, például 2013-ban 215, 2022-ben 235, 2023-ban 230 darab volt a fejenkénti tojásfogyasztásunk évente. Hosszabb távú trendet figyelembe véve megállapítható, hogy 2019 óta nem túl erős csökkenés érzékelhető, amiben valószínű közrejátszik az infláció okozta áremelkedés is.
Ketreces termelés produkálja a legtöbb tojást
Egy stagnálási időszakot követően masszív pályázati lehetőségek nyíltak meg az ágazatban. Ennek hatására 2025 januárja–júniusa között 2,12 millió tojótyúkot telepítettek le, aminek következtében abban a félévben a hazai tojástermelés 608 millió darabbal bővült. Ugyanakkor zavarólag hat a tojás forgalmazására, onnan visszahatva a tojástermelésre, hogy a fogyasztói árakat befolyásoló intézkedés, az árrés-stop még ma is érvényes. Megszüntetni ezt majd csak akkor lehet a jelenlegi felfogás szerint, ha az ország inflációs célja teljesül, ám egyelőre ennek a realitása nem nagyon érzékelhető. Azért lenne kedvező kivezetni az árrés-stopot, mert a tojástermelő a növekvő költségeket az inputban nem tudja érvényesíteni. Minden többe kerül, kezdve a takarmánytól az energián át a munkaerőig, és ezt a termelőnek magának kell viselnie.
Másik riasztó helyzet, amikor a tojástermelésben is egyre szigorodnak az úgynevezett állatjóléti előírások. Az „úgynevezett” kifejezés azért helyén való, mert ebben az ügyben „meg lehet kérdezni” a tyúkot, hogy ő melyik tartásmódot szereti. A madár válaszol is, természetesen a maga nyelvén. Tudjuk, hogy ha a tartási körülmények bármilyen ok miatt romlanak, akkor az állat először a szaporodásbiológiájának visszafogásával felel, és ez itt egybeesik a tyúk termelésével, azaz a tojás-előállítással. Nos, nemcsak külföldön, hanem idehaza is kísérleteket állítottak be, erről Sütő Zoltán professzor rövid áttekintést adott. A kísérletet Horn Péter akadémikus vezette és irányította, ez tehát már önmagában garancia minden tekintetben. Ebből kiderült, hogy
Látszólag sokadrangú kérdés, amire Sütő Zoltán professzor a tojás higiéniájánál hívta fel a figyelmet. Amikor a tyúk megtojja a tojást, abban még nincs a tompa végénél légzsák, amely a lehűlés hatására jön létre vákuumot teremtve, a környező levegő ilyenkor beszívódik a tojás belsejébe. Ha ez mélyalmos környezetben történik, ahol ott a trágya is, akkor elképzelhetjük, milyen levegő kerül a tojásba, s akkor is, ha a ketreces tartásnál a majdnem steril körülményeket vizsgáljuk. A magukat állatbarátoknak hirdetők vajon ezekkel a szakmai tényekkel mennyire vannak tisztában? A professzor maliciózusan fogalmazott: észérveket kellene ütköztetni érzelmi megfontolásokkal, a közös nevezőre jutásnak az esélye valahol a nulla százalék körül mozog.
