A törzsinjektálásnak számos előnye van

A törzsinjektálás legnagyobb előnye a hosszú, akár évekig elnyúló hatástartam. Egyetlen kezeléssel akár több hónapra, sőt, akár évekre is megoldható a kártevő(k) elleni védelem. A megfelelő hatóanyag kiválasztásával a növény teljes felületén kifejti a hatását. A dió az injektálás szempontból nem ideális alany, mert törzse általában alacsonyan elágazik és nagyon sűrűn kell megfúrni a fát, hogy egyenletes legyen az eloszlás, különben előfordulhat, hogy egy-egy koronarészbe nem kerül hatóanyag.

A felhasznált vegyszermennyiség pontosan adagolható, csak a fa méretéhez és állapotához igazított hatóanyag-dózissal minimalizálható a vegyszerfelhasználás. Alkalmazása szinte észrevétlen, nem kell napszakhoz kötni, sőt zajterhelést sem okoz, közterületi kezelés esetén nem jár zavaró hatással. Biztonságosabb, mert zárt rendszerben történik, így a kezelő személyzet és a környezetben tartózkodók egyaránt kisebb kockázatnak vannak kitéve. Az eljárás az időjárástól is független, mindegy, hogy esik az eső vagy fúj a szél. A tapasztalat azt mutatta, hogy a dió tavaszi injektálása esetén reggel, napsütéses időben könnyű volt a beavatkozás, míg a délutáni borús időben, amikor a gyökérzet nagy mennyiségű vizet nyomott a törzsbe, nehezen tudtak pluszfolyadékot bejuttatni a farészbe.

Látványos eredmény

A törzsinjektálásra többféle technika/módszer (Treenejct, latexcső) létezik, az egyetemi kísérletben egy átalakított állatgyógyászati pisztolyt használtak. A diónál azt tapasztalták, hogy ha 30 centiméterenként adagolták a szert, akkor lett egyenletesebb az eloszlás, ha furatonként a 2 helyett 20 millilitert injektáltak. A hatóanyag ugyanúgy maradt 2 milliliter, viszont a 18 milliliter vízzel hígított oldat formában jobban szétterült a növényben. Több szert is kipróbáltak a kísérletben: acetamiprid 200 g/l; flupiradifuron 200 g/l, abamektin 18 g/l és 100 g/l; emamektin-benzoát 95 g/l; és spirotetramat 100 g/l hatóanyagú növényvédő szereket.

Az előadó visszaemlékezése szerint 2017-ben, az első kísérleti eredményeknél rögtön látszott, hogy az abamektin működni fog. A zöld burok felszínén kis besüppedő foltokat tapasztaltak, amiket felvágva látszott, hogy valami elkezdődött.

Részletes szermaradék-méréseket végeztek

A kutatás során 1,8 gramm abamektin hatóanyagot injektáltak a fába, majd mérték, hogy 35, 71 és 106 nappal a kezelés után hogyan változott a hatóanyag mennyisége a levelekben. A kezelés során jó dózisválaszt kaptak, ha több hatóanyagot használtak, akkor több jelent meg a levelekben, majd kimutatható volt a szép lassú kiürülés. Kiss Máté a doktorandusz dolgozatához rengeteg mérést végzett, közel 1300 növényvédőszer-maradék eredmény született.

Kiderült, hogy a törzsinjektálás az abamektin mellett nagyon jól működött a könnyebben mérhető emamektin, illetve acetamiprid esetén egyaránt, viszont a bioszerek (pl. spinozad, azadirachtin) sajnos nem hoztak pozitív eredményt. A kezelésnek nincs repellens hatása, tehát a tojásrakás és a lárvák fejlődése és táplálkozása megindul, de ezt követően elpusztulnak. Pozitív korreláció mutatkozott az injektált hatóanyag mennyisége, a larvicid hatás és a hatóanyag-tartalom között.