Hullik a fák lombja, de még nem jött el a metszés ideje. Már most láthatóvá válnak azonban a gyümölcsmúmiák, vagyis a monília fertőzésének következtében elpusztult, összeszáradt termések.
Fotó: Horváth Csilla
Leggyakrabban a csonthéjas (őszibarack, kajszi, cseresznye, meggy, szilva) gyümölcsfákon lehet látni ezeket, de almán és körtén is előfordulhatnak. A felszínükön jól látható a moníliagomba szaporítóképleteit tartalmazó penészgyep, ami a gombafajtól függően különböző megjelenésű lehet.
Hazánkban leggyakrabban a Monilinia fructigena és a Monilinia laxa gomba fertőz, mellettük 20 éve egy új, agresszívebb faj is felbukkant, a Monilinia fructicola. Tüneteik alapján nehéz elkülöníteni ezeket a kórokozókat, mert a penészpárnácskák színe és elhelyezkedése különbözik csak.
Virágzástól fertőz
A moníliás betegség már a virágzástól veszélyezteti a gyümölcsfákat: leggyakrabban a meggy leszáradt virágait láthatjuk, amikor csapadékos, párás, hűvös időben virágzik a meggy vagy nagyon elhúzódó a virágzás.
Fotó: Horváth Csilla
Ezt a virágpusztulást sokan tűzelhalásnak nevezik, ami tévedés, mert az az almás termésűeket fertőző baktériumos betegség, a csonthéjasokat nem támadja meg. A monília viszont gomba, és szinte minden gyümölcsfajon megtelepedik valamelyik faja az említett három közül, sőt együtt is fertőzhetnek. A virágokból a virágszáron keresztül a gomba továbbterjed a vesszőkbe, ágakba és azok is elhalnak, elszáradnak, és rendszerint mézgakiválás kíséri a pusztulást. Ahol mézgát találunk a fán, figyeljük meg a környező ágrészeket. Idővel rákos sebek alakulnak ki az ágakon. Ezeket a beteg ágrészeket a lehető leghamarabb, 20-30 cm-es egészséges résszel együtt le kell vágni és elégetni vagy elásni. Moníliás virágpusztulás kajszin és őszibarackon is bekövetkezhet, a cseresznye kevésbé fogékony erre a betegségre.
