Rothad vagy összeszárad
A gyümölcsök, és ide a csonthéjasok mellett az almás termésűek is beleértendők, elsősorban sérülésen keresztül fertőződnek meg, az újonnan érkezett moníliafaj viszont ép héjon át is képes bejutni a gyümölcsbe. A jellegzetes penészgyep párás időben alakul ki: körkörös, okkersárga penészpárnácskákat hoz létre a Monilinia fructigena, a másik két faj párnácskái szürkék és elszórtan helyezkednek el.
Fotó: Horváth Csilla
A birsnek „saját” moníliafaja is van, ami a fiatal gyümölcsöt, a hajtást és a leveleket is megbetegíti, az érőfélben lévő birset viszont más fajok fertőznek meg. Bármelyik gyümölcsfajról legyen is szó, a moníliás gyümölcs húsa megbarnul, puhul, nedves időjárás esetén az egész elrothad, lehullik a fáról, száraz időben viszont összeszárad és a fán marad. Ezekből aztán folyamatosan szabadulnak ki a fertőző spórák. Amerikai kísérlet eredményei szerint körülbelül harmadával csökkenthető a következő évi fertőzés, ha folyamatosan összeszedjük a rothadó és lehullott gyümölcsöket, valamint legkésőbb tavaszig eltávolítjuk a fáról a gyümölcsmúmiákat.
Ugyancsak segíti a monília elleni védekezést, ha megakadályozzuk a rovarok kártételét, és szélvihar, jégeső vagy más, a gyümölcsök sérülését okozó időjárási jelenség után úgynevezett fertőtlenítő permetezést hajtunk végre. Erre általában réztartalmú készítményeket használnak, viszont ügyelni kell arra, hogy ezek a szerek 25 C-foknál melegebb időben perzselhetnek. Erre az őszibarack a legérzékenyebb.
Talajtakarásos zöldségtermesztés – hasznos apróságok, amiket jó tudni – Magyar Mezőgazdaság
Óriási gondokat okozhat a népszerű dísznövény – az ön kertjében is van belőle? – Magyar Mezőgazdaság
