Mi volt a KÁN Egyetemi Napok keretein belül végrehajtott magaslégköri kísérlet célja?
Miksával és Tóth Zsombor Andrással, aki idén érettségizett a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban,
készítettünk egy különböző mérő-, adatrögzítő-, képalkotó- és nyomkövető eszközökkel felszerelt, 2,8 kilogramm össztömegű szondát, amit egy meteorológiai ballonnal juttatunk fel.
Az eszköz külső részén és a belsejében a korábban felsoroltak mellett kukorica és cirok vetőmagokat helyeztünk el, amiket a földet érést követően egy középiskolás és egyetemista diákokból álló kutatócsoport fog vizsgálni a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézet – Agronómia Tanszékének professzora, Dr. Keszthelyi Sándor vezetésével. A fő kutatási kérdés az, hogy az olyan magaslégköri körülmények, mint az alacsony nyomás és hőmérséklet illetve az ionizáló sugárzás milyen hatást gyakorolhatnak a növények csírázására, fejlődésére, életképességére.
Honnan ered a projekt alapötlete, mióta dolgoztok rajta?
A koncepció kidolgozásának kezdete egészen 2019-ig nyúlik vissza, amikor az alma materünkben alakult egy kutatócsoport kifejezetten arra, hogy a magaslégköri ballonozást, mint kísérleti lehetőséget elkezdjük vizsgálni, ám akkor még nem egészen tudtuk, hogy pontosan mire lesz alkalmazható. Először kizárólag a módszer fejlesztésén dolgoztunk.
Most küldtük fel harmadik alkalommal ezt a műszert és habár az elemzés kezdeti stádiumában vagyunk, azt elmondhatom, hogy már most születtek érdekes eredmények. Természetesen tervezünk további indításokat még a közeljövőben.
Mennyi időt töltött fenn a ballon és milyen magasra emelkedett?
Az emelkedést és az ejtőernyővel való visszaereszkedést is beleszámítva majdnem két órát. A nyomkövető rendszerrel folyamatos kapcsolatot tartottunk fenn a szondával, tehát minden percben érkezett adat arról, hogy hol van. Az előzetes adatok szerint a ballon 36 920 méteres magasságot ért el – ez rekordnak számít az általunk végzett korábbi kísérletekhez képest.
A landolás Dalmand külterületén, a kiskondai halastavak mellett történt, szerencsére egy már learatott szántóföldön, ezért viszonylag egyszerűen megtaláltuk. Modellszámításokkal hozzávetőlegesen előre meg tudtuk határozni a földet érésének lokációját.
