0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. november 16.

Ahol a vallási értékek együtt élnek a természettel

Nógrád vármegye Magyarország legerdősültebb térsége, ahol a táj szinte minden szegletét zöldellő hegyek és dombok uralják.

Utunkat folytatva a tanösvényen, megtekinthetjük a falu régi kőfejtőjét, illetve annak meredek falát, mely után hamarosan a várromhoz vezető út feljárójához érkezünk.

Novembertől áprilisig előzetesbejelentkezéssel látogatható a Sasbérci kilátó
Novembertől áprilisig előzetes bejelentkezéssel látogatható a Sasbérci kilátó
Buják vára egy meredek vulkáni kúp tetején emelkedik, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a környékre. A vár eredete a tatárjárás utáni időkre nyúlik vissza, amikor a vidéket erődítmények láncolatával igyekeztek védelmezni.

Első írásos említése a 14. századból származik, és a későbbiekben több nemesi család birtokában is állt. A középkorban többször átépítették, bővítették, és a kor igényeihez igazították védelmi rendszerét. A vár körül húzódó falak, tornyok és bástyák az egykor tekintélyes erősség maradványai. A 16-17. században, a török háborúk idején stratégiai szerepet töltött be, és többször gazdát cserélt. A hódoltság idején gyakran pusztult, majd újjáépült, ám végül fokozatosan elveszítette katonai jelentőségét. A 18. századra romlásnak indult, köveit részben a környék lakossága hordta el építkezésekhez. Ma a romokból csupán falmaradványok és alapok sejlenek fel, amelyek azonban jól érzékeltetik az egykori erődítmény nagyságát. A régészeti kutatások több érdekes leletet tártak fel, amelyek a középkori élet mindennapjaiba engednek bepillantást. A vár különlegessége, hogy a természet szinte teljesen visszahódította a romokat, így a hely atmoszférája egyszerre romantikus és titokzatos.

A várról szép kilátás nyílik MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár üdülőjére. Az épület elődjét szintén a grófi időkben építették, az alpesi stílusú vadászkastély a gróf vendégeinek nyújtott szállást. A régi vadászkastély 1962-ben leégett egy rosszul sikerült fűtéskorszerűsítés után.

Buják várának romjait szinte teljesenvisszahódította a természet
Buják várának romjait szinte teljesen visszahódította a természet

Forrás és emlékkereszt

Az utunk során érintjük a Selyem-rétnél megbúvó Egidius-forrást, mely már 1943 óta élvez természetvédelmi oltalmat. Nevét Szent Egidiusról vagyis Szent Egyedről kapta, akit a hagyomány gyógyító erővel ruházott fel. A forrás fölé a múlt század közepén kőboltozat épült, hogy megőrizze a tiszta vizet az utókor számára. Az utóbbi években azonban vízhozama jelentősen visszaesett, így ma gyakran szárazon találják a kirándulók.

A Sas-bérchez közeledve előbb egy emlékkeresztet pillantunk meg, ahol megpihenve már felsejlik a kilátó sziluettje a háttérben. A kilátó előtti réten 2021 szeptemberében emeltek keresztet az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére.

A kocsánytalan tölgyből készült keresztet a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Bujáki Erdészeti Igazgatósága emeltette, maradandó jelként az eseményhez kapcsolódva. A felhasznált faanyag a környező erdőből származik, felállítását helyi mesterek végezték.
A Kálvária-hegyen 1802-ben szentelték fel a Szent Anna-kápolnát
A Kálvária-hegyen 1802-ben szentelték fel a Szent Anna-kápolnát
Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: