Természetesen az ajak bőrén kialakult elváltozások miatt táplálékfelvételi zavar is kialakulhat, ami gyengítheti a beteg egyedek immunrendszerét is, teret engedve a másodlagos bakteriális fertőzéseknek. Így lehet olykor megfigyelni orrüregi, hurutos-gennyes gyulladást is. Érdekes klinikai tünet, amit eddigi vizsgálataink során csak idősebb bak nyulakban figyeltünk meg, a fej bőralatti kötőszövetének jelentős, diffúz ödémája.

Milyen hatással lehet a populációra a betegség?
A hazai mezei nyúl populációban eddig nem alakult ki ilyen megbetegedés, ez az első ilyen jellegű járvány. Kevés az adatunk, de az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy egy-egy érintett populációban jelentős a kiesés. A fogékony egyedek, ha találkoznak a kórokozóval, megbetegszenek. A mezei nyulaink immunrendszere számára a kórokozó ismeretlen. Fontos kérdés lesz és jelenleg kutatásaink folynak arra vonatkozóan, hogy a járvány lezajlása után milyen mértékben képes majd az érintett populáció regenerálódni, esetleg majd egy újabb járványra hogyan reagálnak a már korábban a betegséget átvészelt egyedek.
A házinyulakra befolyást gyakorol-e ez az új vírus a megszokott védekezési stratégia tekintetében?
A házinyulak esetében régóta hathatós védekezési eszköz van a kezünkben, őket program szerint védőoltásban részesítve megelőzhető a betegség. Jelen tudásunk szerint ezen nem szükséges változtatni, a megszokott védekezési stratégiát célszerű folytatni továbbra is.
Itt inkább a populáció egészét kell segíteni, támogatni a vadgazdálkodás eszköztárával. Nevezetesen az élőhelyek vadeltartó képességének szintjét figyelembe vevő, optimális nyúlsűrűség fenntartását, valamint a téli, szűkös időszakban a támogató vadgazdálkodási módszerek megfelelő alkalmazást tartjuk a kivitelezhetőnek. Ugyanakkor erre irányulóan is folynak a kutatásaink, az adatok intenzív gyűjtése és elemzése, amit a Vadászati, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Osztályunkon dolgozó kollégáimmal végzünk.

Veszélyes lehet a vírus más fajokra?
A kérdés jogos és fontos kiemelni, hogy jelen tudásunk és ismereteink szerint a kórokozó nem képes megbetegedést okozni sem emberben sem kutyában, ideértve a vadászebeket és az erdő-, mező járó turisták kedvenc kutyáit sem.



