Laczkó Róbert, a ZKI Zrt. vezérigazgatója a kutatóintézet történetének azokat az évtizedeit idézte fel, amikor Balázs Sándor volt az igazgató. Az ő vezetése alatt bővült az intézet hagyma- és zöldborsókutatással, nemesítéssel, csatlakozott hozzá a budatétényi zöldségtermesztési állomás, bővült a tevékenység paprika, kabakosok, hagyma, spenót és bab nemesítésével, virológiai, bakteriológiai és biotechnológiai kutatásokkal. Ehhez korszerű laboratóriumi háttér is kiépült.

Talán a leghíresebb fajtájuk a Fehérözön paprika, ami az első TMV-rezisztens fajta volt, Zatykó Lajos nemesítette. Ugyancsak nagy előrelépés volt a rezisztencianemesítésben a Perez és Mohikán uborka, amelyek a világon is az első peronoszpóra-ellenálló fajták voltak, Balogh Péter nemesítői munkája eredményeként.

1984-ben a kutatóintézet fejlesztő vállalattá alakult, és a csökkenő központi támogatást saját bevétellel kellett kipótolniuk. Ezután indult a vetőmag-értékesítés, élelmiszer-technológiai fejlesztések, és holland mintára szaktanácsadás kezdődött. Részt vettek a népszerű Piros arany kifejlesztésében. A gombatermesztés technológiájával is sokat foglalkoztak, ebben vezető szerepe volt Balázs Sándornak. A laska mellett a harmatgomba, bocskorosgomba, shiitake, ízletes tőkegomba technológiáját dolgozták ki.

Balázs Sándor 1975-ben védte meg akadémiai doktori értekezését, és 1982-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1990-ben teljes jogú tagja, ismertette az akadémikusi tevékenységét Helyes Lajos. Elnöke volt a Tudományos Minősítő Bizottságnak, a Magyar Kertészeti Tanácsnak, segítette a Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottság, a Kertészeti és Élelmiszertudományi Bizottság, valamint az Erdészeti Tudományos Bizottság munkáját, az MTA Doktori Tanács, továbbá a Kertészettudományi Doktori Iskola tagja volt.