Sok esetben a lekötött vízmennyiség magasabb az indokoltnál
A szakértő az öntözés előnyei mellett hangsúlyozta a hátrányokat is, ami számos környezeti problémát generálhat. A talajszerkezet-romlás, szikesedés, erózió mellett megemlítette a vízpazarlást, a túlöntözést, a tápanyagok kilúgzását és a talajvízszintek további csökkenését. Az elérendő cél az lenne, hogy a talajból vegye fel a növény a vizet, és csak akkor legyen vízpótlás, ha nagyon szükséges. Kiemelte továbbá, hogy a vízmegtartó talajművelés csökkenti az aszályhatást és növeli a táji vízbiztonságot, a precíziós, igényalapú öntözés pedig biztosítja a gazdaságos és fenntartható vízhasználatot. Célszerű a táblán belüli differenciált vízkijuttatás (VRI-rendszerek) alkalmazása, valamint a folyamatos monitoring, amelyek a vízfelhasználás hatékonyságát segítik.
Az öntözési célú vízkivétel környezeti hatásainak vizsgálatával és az értékelési módszertan kidolgozásával próbál az AKI támpontot nyújtani a gazdálkodóknak és a minisztériumnak egyaránt. Jelenleg a mezőgazdasági területeink közel 2 százaléka öntözött, de vannak még olyan vidékek, ahol környezeti szempontból szóba jöhet a bővítés. Az öntözhetőség vizsgálata során a mezőgazdasági területeket a domborzat, belvíz, talajszerkezet, erózióérzékenység, szikesedésre való hajlam, tápanyag-érzékenység, Natura2000-es területek, a felszíni víztestek állapota, valamint a vízpótlás lehetősége alapján értékelték. A jellemzők összesítése alapján megállapították, hogy környezeti szempontból öntözésre ajánlható területek a felszíni víztestek hasznosítása esetén összesen 288 ezer hektárt fednek le. Azokon a területeken, ahol felszíni vízkészlet már korlátos, felszín alatti vízkivétel esetén talajvízre alapozva 168 ezer hektár, rétegvíz esetén pedig 92 ezer hektár az ajánlható terület. Kérdés, hogy mennyire találkozik a gazdálkodói igény, illetve ez a területi elhelyezkedés.
A tervezésnél nem hagyható figyelmen kívül, hogy nemcsak többletbevételt, hanem termesztéstechnológiai többletköltséget is (több növényvédő szer, műtrágya) generálhat a fejlesztés.
