Zsombik László, a kutatóintézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ők egyedülálló fajtaválasztékkal rendelkeznek, 21 növényfaj 52 fajtájával dolgoznak. Sőt, tartamkísérletük van immár 98 éve, amit még Westsik Vilmos állított be, s az azóta tart minimális változtatásokkal.
Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója pedig azt emelte ki, hogy vállalatuk adaptálni szeretne minden előremutató dolgot, ami a jövőt vázolja a növénytermesztésben. Mindezt ugyanis előbb-utóbb megköveteli a klímaváltozás, a környezetvédelem, valamint a jogszabályok és más szabályozók. A gazdáknak pedig önös érdekük, hogy az egész még véletlenül se menjen a termelés hatékonyságának és jövedelmezőségének rovására.
A KITE Zrt. mindezt a 2020 óta működő Precíziós Gazdálkodás Rendszerében kívánja megvalósítani, a vállalat rendszerszemléletére alapozva. Céljuk, hogy amit a termesztéstechnológiába beilleszthetőnek tartanak, azok hosszú távon működjenek és fenntarthatók legyenek. A zöldítéssel és a különböző takarmánynövények termesztése kapcsán is erre törekednek. Most még tanulni mentek Nyíregyházára, s az ott látottakat be kívánják illeszteni a saját rendszerükbe.
Támogatással ösztönzik
Zsombik László a zöldtrágyanövények piaci potenciáljának értékelésére vállalkozott. Kutatási szinten ezzel a témával 1991-ig jószerével senki sem foglalkozott, a tudományos publikációk száma akkor kezdett el növekedni, s 2005-től szinte megugrott, 2023-ban meghaladta a 6,5 ezret.
Ennek azonban nincs jelentősége, éppúgy szinonim kifejezésekről van szó, mint ahogy például a mi őszi búza szavunk ugyanazt jelenti, amit Nyugat-Európában a téli búza.
Ám folytassuk tovább Zsombik László okfejtését. Világszerte, főként az USA-ban és Brazíliában nagy figyelem övezi a zöldítést, de egyre több országban – Kanada, Kína, Ausztrália, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Spanyolország és Svédország – helyeznek rá hangsúlyt. A takarónövények területét az Európai Unióban műholdas felvételek alapján határozzák meg. Főként az Ibériai-félszigeten, valamint Franciaországban, Németországban és Dániában léteznek olyan régiók, ahol kiemelkedő mértékű a zöldítő növényekkel való fedettség.
Az EU-ban 2015-ben lendült be a zöldítés, mert akkortól kezdték erősen támogatni. Ha előretekintünk és hihetünk a jóslásokban, akkor 2035-ben fennmarad a régiónkénti specializáció, és a portugálok, a franciák, a németek és a spanyolok fognak vezetni e téren. Magyarországon eddig nem volt jellemző a zöldítéses növénytermesztés. Ennek elsősorban az az oka, hogy a sikeres takarónövény-termesztéshez az adott évben kellő nyári csapadékmennyiségre van szükség. Az idei augusztus többnyire száraz volt, szeptemberben esett némi eső, de a gyakorlati bemutatón azt láthattuk, hogy őszi kultúrák elé nem ajánlatos takarónövényt vetni, mert nagy valószínűséggel nem hoz sikert. Mi jelenleg a zöldtrágyanövény-területünkkel Európában a nyolcadik helyen állunk a létező 118 ezer hektárral.
