Miből mennyit?
A takarónövény-keverékek területe – ezeket sokfelé legeltetik ősszel és télen, főként a juhokkal – Európában 2023-ban 1620 ezer hektár volt, míg 2024-ben csupán 1453 ezer hektárról szóltak a tudósítások.
A 2024-es adathoz azt is érdemes megjegyezni, hogy a 453 ezer hektár 26 százalékán, azaz 224 ezer hektáron Európában hüvelyeseket vetettek. A növényfajok közül a vesztesek táborába került az olajretek és a mustárretek, ezen keresztesvirágú fajok helyett inkább kukoricát vetettek. Növekedett ugyanakkor a szenázsnak termesztett rozs felülete.
Ugyancsak többet termesztettünk az apró magvú hüvelyesekből, arányuk elérte a 19 százalékot, 169 ezer hektárt. A lucerna vetésterülete 16 százalékkal növekedett, az EU-ban így 81 500 hektáron termesztették. Az EU-ban a vörös here vetésterülete 28 200 hektár, ami 19 százalékos növekedést takar, az alexandriai here vetésterülete 25 300 hektár, ami 64 százalékos bővülés eredménye, bíborherét 20 800 hektáron vetettek, ami 15,5 százalékkal több az előző évinél. A nagymagvú hüvelyesek közé tartoznak a bükkönyfajok, területük Európában 54 ezer hektár. Nagy termesztőnek számítanak a lengyelek, a litvánok, a spanyolok és az angolok.
Csehországban a mérséklődés 35 százalék, Szlovákiában pedig 60 százalékos. Olyan is előfordulhat tőlünk északabbra lévő országban, hogy valamely növény az illetékes hatóság nyilvántartásában megjelenik, de a valóságban nem feltétlenül. A pohánkával a lengyelek és ukránok foglalkoznak, egy-egy régióban évente 300-350 ezer hektáron termesztik.
A fehérjenövények összes vetésterülete az EU-ban növekedett, 12 százalékkal, 117 ezer hektárra. A borsótermő terület 10 százalékkal lett nagyobb, elérte a 76 ezer hektárt úgy, hogy közben a tavaszi borsó rovására megnőtt az őszi borsó részaránya. A lóbabot 17 százalékkal nagyobb felületen, 31 200 hektáron termesztették. A csillagfürtöt 13 százalékkal nagyobb területen állítják elő, éppen 10 ezer hektáron.
A fehérjenövények vetőmag-előállításában élen járnak a németek, 17 ezer hektárral, őket követik a spanyolok 16 300 hektárral, náluk 68 százalékos a növekedés. A lengyelek 35 százalékkal több csillagfürtöt termesztenek, a termőterület 13 ezer hektár, a csehek 20 százalékos növekedés mellett elérték a 11 800 hektárt. A franciáknál, akik 2023-ban még másodikak voltak a rangsorban, a vetésterület visszaesett 17 százalékkal, 11 100 hektárra. Az elmúlt évtized nyerő növénye a bíborhere volt, 1000 hektárról 5000 hektárra nőtt a területe.
