Nem maradhat ki egy almáskertből sem a Golden Reinders, ami mára alapfajtává vált. Red Cap fajtát is telepítettek, ennek csak a fele maradt meg, a másik felére egy korai érésű Pinova-klónt (Alnova) ültettek.
A Red Cap egy korán és szépen színeződő Red Delicious-változat, viszont egyre kevésbé keresett alma, nehéz eladni. Az Alnova a Jonathan-időszakban érik, két héttel az alapfajta előtt. Azért választották, hogy ne nyomja a termésével a fő szedési-értékesítési időszakot, amikor a Red Jonaprince, a Golden Reinders és a Red Delicious érik.
A Red Jonaprince tavaly 80 tonnás termést adott, „gyárilag” benne van a 75 milliméter feletti átmérő, sorolja a jó tulajdonságait a fiatal szakember. Az idén fagykár után 40 tonnát szednek róla. Ugyancsak keresett fajta a Najdared és a Najdared Select, mindkettő lengyelországi szelekcióból származó Idared-változat, utóbbi nagyon sötét bordóra színeződik. Faiskolájukban ezt a klónt szaporítják.
A fajtasort a Fuji San zárja, aminek a színe szokatlan, kevésbé vonzó a hazai fogyasztók szemében, de amikor megkóstolják, a legtöbben visszajárnak érte. Áruházban nehéz eladni, a termelői értékesítésben azonban jól bevált, illetve olasz, osztrák exportra is kerül belőle. A fajta népszerű az olasz, francia, spanyol piacokon, ahol az édes almát keresik. Amúgy is a legújabb fajták mind ilyenek: édesek, roppanó húsúak, lédúsak, viszont általában klubfajtaként lehet termeszteni azokat, amire Magyarországon nincs meg a lehetőség. A gyümölcsösből a termés 15-20%-át adják el közvetlenül végfogyasztóknak, illetve sok kereskedő jár hozzájuk gyümölcsért.
Kétszeri síkfalmetszés alternancia ellen

A Goldennél, Fujinál és a Jonagoldoknál probléma, hogy nehéz alternancia nélkül termelni azokat. A ritkítás sem ad elég hatékony megoldást, szerencsére a kerten belül hol az egyiknek, hol a másiknak van kihagyó éve. A Red Jonaprince úgy állt be például, hogy a fák 60%-a terem jól az egyik évben, a többi a másikban. Egyebek között az alternancia kivédésére vizsgálja az olasz Mazzoni faiskola a többtengelyes koronákat, 2-3-4-8 tengellyel.
Azonos tengelyszám mellett a síkfalmetszett sorok kisebb alternanciát mutattak az olaszországi kísérletben. Szigetbecsén is jó eredményre vezetett a gépi síkfalmetszés. Először július elején, aztán szüret után, október közepén végezték el a beavatkozást, és a kétszer síkfalmetszett sorokon nem tapasztaltak olyan mértékű kihagyást, legalább fél termés volt rajtuk.
A metszés időzítése lényeges, mert az alternanciára hajlamos fajtáknál a másodikat még aktív lombozatú fákon célszerű végezni, a többi fajtánál pedig lombhullás után, amikor több idő van erre a munkára. A bibaum koronájú Red Jonaprince nagyon jól reagál a síkfalmetszésre, kellemes 20-30 centis növekedéssel. A gépi metszés nem helyettesíti a kézit, de utána jobban átlátható az amúgy is keskeny korona, könnyebb megállapítani, hogy mely gallyakat kell eltávolítani vagy rövidíteni. A gazdaságban egy oldalra dolgozó síkfalmetszőt használnak, aminek 1,5 hektár a napi teljesítménye. Nem szabad sietni a munkával, pontosan kell vezetni a traktort, hangsúlyozza Varga László.
Az ültetvényt jégháló fedi, köré pedig rovarhálót szereltek fel, amikor megjelent hazánkban az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys).

Az utóbbi években nem kellett behúzni ezt az oldalsó hálót, alig fordult elő a kártevő az ültetvényben. Csepegtető öntözés és tápoldatozás mellett a Jonaprince-blokk fölött párásító-hűtő öntözést is kiépítettek, ami jól bevált, mert tavaly például a legnagyobb hőségben 7-8 °C-kal csökkentette a hőmérsékletet, azaz nem volt melegebb 30 °C-nál, viszont a kezeletlen kútvíztől vízkőkiválás jelent meg a gyümölcsön.





