Az üveg EPR-díja drágult leginkább
Különösen hátrányosan érinti konzervipari tagjaik versenyképességét, hogy a jogszabály-módosítással az üvegek EPR-díja emelkedett legnagyobb mértékben, közel 40%-kal, áll a levélben.
Az üvegekbe csomagoló konzervipari üzemek a tradíciókra és termőtájak közelségére építve zömmel az ország egyik legfejletlenebb régiójában Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében működnek, és mivel éves szinten gyáranként több százmillió forint EPR-díjat fizetnek, a nyereségességük nulla körül van. A váratlan EPR-díj emeléssel tehát kockáztatjuk az élelmiszer-feldolgozók működését, hangsúlyozta a jogszabály-módosítás következményeire irányuló kérdésünkre Mihályi Botond is.
Az EKO Konzervipari Kft. képviselője szerint a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak év közi emelése rövid távon „keresztre feszíti” az élelmiszergyártókat, elsősorban a zöldség-gyümölcs feldolgozókat.
Hosszú távú távon viszont ez a többletköltség meg fog jelenni a fogyasztói árakban, hiszen egyes termékek esetében a kiterjesztett gyártói felelősségi díj nagyságrendje összevethető az üvegbe töltött nyersanyag árával. Nem mellesleg az EPR-díjak erősen torzítják a konzerv- és savanyítóipari termékek versenyét, hiszen az üveg után jóval többet kell fizetni, mint ahol műanyag vödrökben, fóliákban értékesítenek, holott az üveg környezetbarát, és a hőkezeléses csírátlanításnak köszönhetően a konzervekben, befőttekben garantáltan nincs tartósítószer, adalék.
Exportösztönző mellékhatás
Az EKO Konzervipari Kft.-nél a gyártási darabszámot tekintve 90 százalék felett van a konzervdobozos termékek aránya, különböző fogyasztói kiszerelésben kínálnak zöldborsót, csemegekukoricát. Az üveges áruk aránya tehát 10 százalék sincs, ám a választék nagyon színes, a csemegeuborkától kezdve a gyümölcsbefőtteken át a lekvárokig, mártásokig tart a kínálat. Ez utóbbi termékeket – a többi Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei feldolgozóhoz hasonlóan – elsősorban itthon értékesítik, amíg összességében körülbelül 80 százalékban dolgoznak exportra. A hazai feldolgozóknak csak a belföldi piacra szánt élelmiszerek után kell leróniuk az EPR-díjat, de mivel üvegre több mint a háromszorosát kell fizetni, mint a konzervdobozra, így lehetséges, hogy az EKO konzervipari Kft. évente százmillió forintos nagyságrendben járul hozzá a hulladék-gazdálkodás költségvetéséhez.
