Ez a kisújszállási cégcsoport a legnagyobb hazai termesztő, amellett fejlesztéseket valósítottak meg a rizs feldolgozására, piaci pozíciójának javítására. A mostani helyzetről, a változó kilátásokról és az előrelépés lehetőségeiről kérdeztük Bori Tamás elnök-igazgatót, a Rizs Szövetség elnökét. A beszélgetésben részt vett Veres János korábbi szövetkezeti vezető, a cégcsoport egyik meghatározó tulajdonosa is.

Napjainkban a hazai rizstermesztés szinte elérte a hibahatárt, annyira visszaesett. Ha nem is szolgálhatnak egészen pontos adatokkal, annyi kiderült, hogy évente 2300-2400 hektáron termesztünk Magyarországon rizst, összehasonlításul legyen elég annyi, hogy néhány évtizede ennek a húszszorosa volt a vetésterület.

A kárpótlással viszont a termőfelület szétaprózódott, így szinte hihetetlen, hogy még ma is beszélhetünk hazánkban rizster­mesztésről. Bori Tamás szerint Veres Jánosnak személyesen is nagy érdeme van abban, hogy ez az ágazat úgymond nyomokban, de létezik nálunk. A Nagykun Szövetkezetben ugyanis a változások idején a közérdek maradt a döntések középpontjában, és így lehetséges, hogy náluk még ma is 130 embernek ad munkát, megélhetést és boldogulást a rizs. A Nagykun 2000 Mg. Zrt. éves árbevétele körülbelül 5 milliárd forint, aminek egy részét a rizs adja.

Sekély vetés, többszöri árasztás

Kisújszállás környéki talajokon jellemzően még a napraforgó sem termeszthető meg gazdaságosan. A Nagykun 2000 Mg. Zrt.-ben mégis azért foglalkozhatnak rizzsel, mert a területeiken a vízzáró réteg jól működik, így az árasztóvíz nem, vagy kevéssé tud elszivárogni, ezáltal rizs még a kedvezőtlen termőhelyi adottságon is nagy értéket termel.

Mi a rizstermeszthetőség északi határán helyezkedünk el, emiatt a dél-európai rizsfajtákhoz képest csak rövidebb tenyészidejű rizsekkel dolgozhatunk. Amíg Magyarországon érdemi rizstermesztésről beszélhettünk, a nemesítésben a szelekció legfontosabb szempontja a tenyészidőszak rövidítése volt. Emellett sikerült a rizsbetegségekkel szemben ellenálló fajtákat nemesíteni, szemben a mediterrán országokkal, ahol a vegyszeres növényvédelem bevált gyakorlat volt. Az MV88 fajtára még ma is alapozhatják a biorizstermesztést a Nagykun 2000 Mg. Zrt-ben.

Viszont a rizsvetőmagot csupán 2 centiméter mélyre kell a talajba helyezni, a hektáronkénti vetőmag normája pedig 200-250 kilogramm. Aztán a rizstáblát gyorsan el kell árasztani, majd többször le kell csapolni. A vetést követő 2-3 futóárasztás után leeresztik a vizet, hogy a talaj gyorsan felmelegedjen, a mag pedig kikeljen. Közben a talaj felülete szárad is, ezért a rizsnövény gyökere erőteljes növekedésnek indul lefelé. A futóárasztás arra is hasznos, hogy általa megalapozzák a rizs megdőléssel szembeni ellenállóságát. A jól kifejlett gyökérzeten keresztül pedig hozzájut a tápanyagokhoz a növény.

Kíméletes szárítás

A klímaváltozás rizstermesztésre gyakorolt hatása meglehetősen vegyes. A felmelegedés kedvez a növénynek, a hosszabbá vált tenyészidő pedig lehetővé teszi hosszabb tenyészidejű olasz fajták termesztésbe vonását is. A mind gyakoribb szélsőségek viszont hátrányt is okoznak. Jellemző példa erre az idei év, mert a május végig hűvösnek bizonyult. Mindezek következtében a rizs éppen hogy csak ki tudott kelni, ott didergett a talajban. Ez viszont csorbát okozott a hőösszegszámításnál, hiába lett nagyon meleg a nyár, a kezdeti lemaradást már nem tudta behozni a növény a fejlődésében. Ugyanis menetközben változik a nappalok hossza, és ezért az egyes fenofázisok nem teljesedhettek ki. Közvetlen következmény, hogy a növény regeneratív fázisa elhúzódott, pedig a tőszám optimálisan alakult és a rizs bugája is hosszúra növekedett, azonban zöld maradt, a szemek pedig nem értek be vagy kényszer­éretté váltak.

Megtörtént ebben az évben, hogy betakarítás előtt a rizs fagykárt szenvedett Kisújszálláson. Az átlagos évekhez viszonyítva a hektáronkénti hozam így 30-35 százalékkal csökkent. Ahol tavaly 4,5 tonna rizs termett hektáronként, ott az idén csak másfél tonnát tudtak betakarítani, és a 3 tonna kieséssel több mint fél millió forint kár keletkezett minden egyes hektárnál.