Ha gyorsabban tennék, akkor mikrorepedések keletkeznek a szemben, ami értékvesztéshez vezet, mert a feldolgozhatóságot és a főzési tulajdonságot egyaránt rontja. A rizsszem nedvességét 14 százalékra kell mérsékelni, mert miután kitárolják a silóból, a környezetből még fölvesz némi nedvességet. A szárítás tehát nem olcsó mulatság, de ezen úgy segítenek, hogy a szárítólevegő előállításához rizspelyvát használnak. A termelődő pelyva 10 százalékát fordítják erre a célra, a többit értékesítik tégla- és cserépgyártóknak, illetve az állatok takarmányozására.
Tápanyagellátás, gyomirtás
A tápanyagellátás ugyancsak kardinális eleme a rizstermesztésnek. Különösen a nitrogén-utánpótlásra kell nagy figyelmet fordítani, ezt karbamiddal oldják meg, hektáronként 100 kilogrammot adagolva. Kisújszálláson nincs szükség káliumra, ebből a makroelemből jól ellátottak a talajaik. Mivel az árasztásos technológiával elfojtják a talajéletet, nagyon fontos, hogy a rizstermesztésben jól oldódó nitrogénműtrágyát használjanak.
A gyomirtásra külön figyelmet szentelnek a technológiában. A hagyományos termesztésben idén újra elővették az engedélyezett Basagran készítményt, ám a biotermesztésben ennek használata kizárt. A kórokozókkal szemben kevesebb a gondjuk, mivel rezisztens fajtákat termesztenek. Az árasztásos technológia előnye, hogy a gyomok nagy részét megöli, kipusztítja a víz. Két gyomnövény, a kakaslábfű és a zsióka, vagyis a sziki káka viszont valóságos ellensége a rizsnek, mindkettő ellen szükséges a vegyszeres gyomirtás. Áttelelnek, ráadásul a zsióka gumóval is szaporodik, ami tetézi a gyomosodást. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az elmúlt időszakban e két gyomnövénynek már kialakult a vegyszerrezisztens változata.
Ráadásul ennek a gyomnak a felszaporodása év közben nem is nagyon érzékelhető, az aratás után szokott kiderülni, mennyire terjedt el.
A két gyomnövény ellen sajátosan védekeznek Kisújszálláson. Minden második évben alkalmazzák a fekete ugart. Ilyenkor nyáron feltárcsázzák a gumókat, ezáltal valamelyest gyéríthető a zsióka, bár kiirtani azért sem tudják, mert magról is szaporodik. A brüsszeli vegyszertilalmi intézkedések mindenesetre nem segítették elő a gyomok irtását, főként azokon a vidékeken panaszkodnak, ahol a rizst jelenleg is monokultúrában termesztik. Ilyenek a dél-európai államok, Olaszország, Görögország, Spanyolország, viszont ott mindenütt 10-12 tonnás hektáronkénti termésről beszélhetnek, mégpedig évről évre.
A rizst és az árasztóvizet együtt említik a köztudatban. Tudni kell, hogy egyetlen milliméteres vízmagassághoz hektáronként 10 köbméter árasztóvíz szükséges. A 20-30 centiméter magas árasztáshoz tehát hektáronként 2000-3000 köbméter víz kell, ami csak egy része az egész évi igénynek, mert évközben roppant nagy a párolgási veszteség. Hektáronként számolva évente 6-7000 köbméter árasztóvízre van szükség a rizs betakarítása előtti lecsapolásig. Az utóbbi két évben a vízdíjat a kormányzat elengedte, ez segítség volt a termelőknek. Saját számításaik szerint a vízdíj és az árasztás költsége együttesen eléri a 200 000 forintot. A kalitkákat úgy alakították ki, hogy a vizet az egyik helyről a másikba lehessen átkormányozni, mert ez takarékosabb vízgazdálkodást jelent. A nagymértékű vízigény azokon a tavaszokon szokott jelentkezni, ha a kiugróan nagy szárazság miatt a kelesztéshez kétszer-háromszor is kell árasztani.
A Nagykun 2000 Mg. Zrt-ben jelenleg 1600 hektár rizstelepet alakítottak ki, ebből évenként 800 hektáron termesztenek rizst, a másik fele fekete ugarban marad, pihentetik a talajt. Ha évente 800 hektár rizzsel és hektáronként 6-7000 köbméter vízzel kalkulálunk, akkor náluk a rizstermesztés összes vízigénye 5-6,5 köbméter. Szerencse, hogy az utóbbi két esztendőben vízdíjat nekik sem kellett fizetni, ez az árasztással kapcsolatos költségek felét jelentené. Sokkal fontosabb, hogy hol veszik ki a csatornákból a nekik szállított árasztóvizet. Ettől függően ugyanis nagy a veszteségek közti különbség. Ilyenkor más értékkel számol a vízszolgáltató, mert az csak a saját mérési pontját veszi figyelembe, és más az eredmény a rizstermesztő táblán, ahol végül is az árasztóvizet felhasználják. A 800 hektár rizs megtermeléséhez az árasztóvíz kijuttatása 80 millió forintba került a gazdaságban, és további 80 millió forint volt az elengedett vízdíj összege.
