0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. november 28.

Étkezési paprika: fejlesztésekkel, beruházásokkal még kezelhetők a kihívások

A klímaváltozás sosem látott kihívások elé állítja a zöldségtermesztést is, és fokozottan igaz ez a környezeti tényezők iránt kifejezetten igényes étkezési paprikára.

Írásomban először felvázolom a termesztési környezet változását, majd arra teszek javaslatokat, hogy erre milyen válaszokat lehet adni a termesztés során.

A klímaváltozás szó hallatán elsősorban a növekvő hőmérsékletre és a csökkenő nyári csapadékmennyiségre gondolunk. Ezt a feltevést tökéletesen alátámasztotta 2025 júniusa, amely az országos átlagot tekintve minden idők második legmelegebb és egyben minden idők legszárazabb júniusa volt.

A 12,2 milliméter csapadék az 1991–2020-as időszakban mért 71,8 milliméteres átlagnak mindössze a 17%-a! Mégis azt kell mondanunk, hogy a csapadék alakulása talán kevésbé meghatározó a termesztés sikerét tekintve, mint a hőmérséklet emelkedése, hiszen étkezési paprikát ma már kizárólag öntözve termesztünk.

Ezenkívül ha kevesebb a nyári csapadék, azzal csökken a gombás és baktériumos betegségek fellépésének kockázata. A júniusi átlaghőmérsékletek alakulása viszont tökéletesen alátámasztja azt az állítást, mely szerint a 2020-as években újra felgyorsult a felmelegedés üteme. Minden idők hat legmelegebb júniusából négy erre az időszakra esett (2021, 2022, 2024, 2025), az eddigi legmelegebb pedig 2019-ben volt.

Szabadföldön jórészt már csak a feldolgozóipari céltermeltetés marad
Szabadföldön jórészt már csak a feldolgozóipari céltermeltetés marad

Magasabb hőmérséklet, több UV-sugárzás

A kontinensek közül jelenleg Európa melegszik a leggyorsabban, az éghajlati övezetek északabbra tolódnak, és a klíma Magyarországon is kezd mediterrán jellegű lenni, száraz és forró nyárral, enyhe, de sajnos nem eléggé csapadékos téllel. Amíg az 1961–1990 közötti időszakban a szabadföldi és hajtatási paprikatermesztő körzeteink döntő többsége a mérsékelten meleg és száraz éghajlati körzet kategóriájába esett a Péczely-féle besorolás alapján, addig az 1991–2020-as időszakban már szinte kivétel nélkül mindegyik a meleg és száraz klímába sorolódott.

Az elmúlt évtizedekben a felhőborítottság nagymértékben lecsökkent, és ennek következtében megnőtt a napsütéses órák száma. A Dél-Alföldön az utóbbi harminc év átlagában már bőven 2200 óra fölött van ez az érték. Az 1980-as évek közepéhez képest tehát 200-250 órás, azaz több mint 10%-os a növekedés.

A napégéses tünetek kialakulásáért leginkább felelős UV-sugárzás mennyisége évtizedenként 5-8%-kal gyarapodik. Ennek okai a csekélyebb felhőborítottság mellett az elvékonyodott ózonréteg, és bármilyen furcsa, a környezetvédelmi intézkedések eredményeként tisztuló levegő.

Az UV-sugárzás terén várható majd némi kedvező fejlemény, miután a 2070-80-as évekre megtörténhet az ózonréteg teljes regenerálódása, csaknem száz évvel az ózonroncsoló hatású gázok használatának tilalmát kimondó 1987-es montreali jegyzőkönyv elfogadását követően. Ez is arra figyelmeztet minket, hogy a környezetvédelmi intézkedéseket az unokáink érdekében kell megtennünk, és a siker, a hosszabb távon is élhetőnek maradó Föld érdekében a pillanatnyi anyagi érdekeket felül kell hogy írja a jövő generációi iránt érzett felelősség.

besugárzás növekedése miatt akármár április elejétől kezdve szükség van az árnyékolásra
A besugárzás növekedése miatt akár már április elejétől kezdve szükség van az árnyékolásra
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: