Az öntözésben is előre kell lépni
A fajták genetikai potenciálját fajtára szabott, precíz, a fenológiai stádiumhoz és a környezeti körülményekhez igazított tápanyag- és vízellátással lehet kiteljesíteni. A paprikatöveket folyamatosan el kell látni a szükséges mennyiségű vízzel és tápanyagokkal, pillanatnyi piaci zavarok miatt nem szabad takarékoskodni. A magas termésátlag és a jó minőség elérése érdekében egyre népszerűbb a biostimulátorok használata is. A termesztők célirányosabban és tudatosabban élnek ezzel a lehetőséggel, sokan akár négy-öt különböző készítményt is használnak egy szezonban az elérni kívánt hatások függvényében.
Az öntözés a megfelelő intenzitású növekedés fenntartásán túl az állomány mikroklímájának kialakításában is kulcsszerepet játszik. A jó vízellátottságú tövek lombfelszíne alacsonyabb hőmérsékletű, mint a vízstressztől szenvedő növényeké. Ugyanakkor
A felső öntözésnek, ami általában konzolos, nem teljesen egyértelmű a megítélése. Egyesek szerint nagyon hasznos, már egy-két alkalom is meglátszik az állományon és behozza az árát. Mások viszont kockázatosnak tartják a baktériumos és a gombás betegségek fertőzésveszélye miatt.

Hajtatásban a csepegtető öntözőrendszer és a párásító öntözés együttes alkalmazása nagy beruházást igényel, de egyre inkább elkerülhetetlen és nem csak a high-tech berendezésekben. Ma már egyáltalán nem ritkák a 2600-2700 Joule-os napi besugárzási értékek, és még 3000 felettiek is bőven előfordulnak. A besugárzás és a hőmérséklet növekedésével párhuzamosan a potenciális evapotranszspiráció, a napi vízfogyasztás is nő. A korábbi maximum 5-6 milliméteres értékek helyett ma már a 7-8 milliméter is valóság lehet, és ehhez jön még az öntözési veszteség, talaj nélküli termesztésben pedig a drén.
Meglátásom szerint az utóbbi huszonöt év során az átlagos paprikatermesztő gazda tudásbázisa nagyot fejlődött a tápanyag-utánpótlás (tápoldatozás, talaj nélküli termesztés), a biostimulátorok használata és a biológiai növényvédelem területén. Ilyen előrelépésnek az öntözésben is muszáj megtörténnie a vízkészletek minél hatékonyabb felhasználása érdekében. Örvendetes, hogy ma már a legtöbb paprikatermesztő használ tenziométereket, de nem biztos, hogy ez elég lesz a jövőben is. Tisztában kellene lenni és tudni kellene használni olyan jellemzőket, mint például a potenciális evapotranszspiráció, a vízfogyasztási együttható, a vízfelhasználási hatékonyság, hogy csak a növény vízfogyasztásával kapcsolatosakat említsem.




