Árnyékolás, jobb szellőztetés
A klímaváltozás korában a termesztés sikerének egyik fő meghatározója, hogy hány környezeti tényezőt tudunk szabályozni, és milyen precízen. Kijelenthető, hogy jelenleg a szabályozhatóság felé megy el minden. A klímaszabályozás fogalmát általában a hajtatáshoz kötjük, de szabadföldön is van rá némi lehetőség, bár kétségtelen, hogy jóval kevesebb. Ennek is következménye az a minőségi lemaradás a hajtatott paprikákhoz képest, amiről korábban már említést tettem.
Napjaink paprikatermesztésében egyre nagyobb gond a napégés, nemcsak szabadföldön és a zöld színből érő fajtáknál, de hajtatásban és a fehér bogyójú paprikáknál is. Szabadföldön egy vihar után a megtépett lombú, eldőlt töveknél különösen nagymértékű tud lenni ez a kártétel. Amennyiben a szövetek hőmérséklete néhány óráig 40 °C fölé emelkedik, akkor elpusztulnak a sejtek és kialakul a napégés tünete. Elsősorban a termésen, esetleg a száron mutatkozik, mert azokon nincs, vagy kevesebb a hűtőhatásért felelős légcserenyílás, de a leveleken is előfordulhat a tünet.
Szabadföldön az árnyékolás is egyre gyakrabban szóba kerül, néhány kertész már alkalmazza is, jéghálót vagy Leno-szövésű árnyékolóhálót használva. Ezek nemcsak a besugárzást csökkentik, hanem a mikroklímára is nagyon jó hatással vannak. A közel-keleti és az észak-afrikai térségekben gyakoriak a teljes egészében hálókkal, akár vektorhálóval borított egyszerű berendezések, az úgynevezett hálóházak. A hálók a kártevők betelepülését és a viharkárokat is mérséklik. Ilyen berendezés használatára már Szlovákiában is van példa. Lehetséges, hogy majd nálunk is a low-tech, félig fedett megoldások felé fog elmozdulni a szabadföldi paprikatermesztés.
Az évszakok egymáshoz viszonyított arányának eltolódása miatt ma már a hideghajtatásos paprikakultúra 6,5-7 hónapos tenyészidejéből 4 hónap a nyárra esik, és egyre kevesebb a tavaszi nap. Ezért megfontolandó lenne hőgazdálkodási szempontból a fűtetlen termesztőberendezéseinket a nyári viszonyokra optimalizálni. Ebben a tekintetben hasznos lenne alaposabban körbenéznünk a mediterrán térségben és átvenni például olyan, a jobb szellőzést szolgáló megoldásokat, mint a viszonylag rövid berendezések, a mindkét oldalon nyitható tetőszellőzők, vagy a 135°-ban álló végfalak.
A mediterráneumban drágább berendezésekben az aktív hűtés, a hűtőfalak alkalmazása sem ritkaság. Nincs kizárva, hogy a gombatermesztéshez hasonlóan ezek a high-tech paprikatermesztő házakban is rövid időn belül megjelennek.
A jobb klímaszabályozás érdekében a hidegfóliás berendezésekben is szükség lesz a szellőztetés automatizálására és a magasnyomású párásító szórófejek alkalmazására. A fokozódó kártevőnyomás miatt pedig a szellőzőnyílásokat hálóval kell fedni. A poloskák és a lepkék kint tartására a ritkább szövésűek is megfelelnek, míg a levéltetvek és a tripszek ellen a sűrűbb szövésű vektorhálókra van szükség. Ez utóbbi használata magas ára és a szellőztetés hatékonyságát csökkentő hatása miatt ma még kevésbé népszerű nálunk. De akik már alkalmazzák, azok elégedettek vele. A versenyképesség fenntartásához tehát fejlesztésekre van szükség, amire érthető módon az idősebb kertészek már nem szívesen vállalkoznak.
