• Nagyjából milyen költségekkel kell számolni a kiépítésnél és az éves üzemeltetés során?
– Erre a kérdésre nincs egységes válasz. Minden az adott terület adta lehetőségeken múlik. Első és legfontosabb: van-e víz és áram? Ezek nélkül nem lehet öntözni, és zöldmezős beruházásnál igen költséges a megteremtésük. Ezen belül persze az is lényeges, hogy mennyi víz van és milyen a minősége; milyenek a terület adottságai, mik a domborzati viszonyok, milyen távol van a vízforrás. Továbbá, hogy összefognak-e a termelők, közösen vállalva a költségek egy részét, és hogy igénybe tud-e venni támogatást a gazdálkodó.
A saját példánkat szívesen megosztom. Mi 2017-ben valósítottuk meg a beruházást (ezt a költségek mértéke miatt fontos leszögezni), nem volt sem áram, sem víz a területen. Szerencsére az ültetvényünk mellett van saját tulajdonban 8 hektár szántónk, így a kút, az öntözőház és a tározó ott kaptak helyet, közvetlenül az ültetvény mellett. Áramot 300 méterről kellett bevezetni a területre.
Ezért is fontos az összefogás! Ha a kút kapacitását növeljük (vannak rá eszközök, módok), ha a tározó valamivel nagyobb, a gépészetben picit más kapacitásokkal terveznek, akkor az egy termelőre/területre jutó fajlagos költség sokkal alacsonyabb. Esetünkben ilyenről nem lehetett szó: 2017-ben még nem lehetett öntözési közösséget alakítani és nem is igazán lett volna partnerünk ebben. Tehát nálunk az összes költség egy hektárra vetítve 3,8 millió forint volt; a támogatás mértéke akkor 45%-ra jött ki (50% lett volna eredetileg, de voltak nem támogatható elemek is), vagyis körülbelül 2 millió forintba került hektáronként a beruházás a támogatással együtt.
A fenntartási költsége éves szinten körülbelül 3,5 millió forint úgy, hogy az öntözővízért nem kell fizetnünk. Az áramért viszont igen, és jelenleg semmilyen támogatást nem élvez az öntözési célra fordított energia ára. Vagyis körülbelül 23 tonnával több szőlőt kell termelnünk (hektáronként durván 1 tonna terméstöbblet), hogy fedezni tudjuk az öntözés költségeit. Vannak általános fenntartási költségek is (évente akkreditált laborban vízvizsgálat, különböző jelentések készítése, szelepek, szolenoidok, szűrők cseréje, tisztítása) és egy nyolcéves rendszernél előbb-utóbb már előfordulhat jelentősebb javítási költség is. Ebben az összegben nincs benne a saját munkánk díja: a férjem és jómagam végezzük a rendszer irányítását, folyamatos ellenőrzését, karbantartását. (Az amortizáció mértékével nem számoltam. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor
Mivel kevés ilyen rendszer működik az országban, nincs kiterjedt szervizhálózata sem. Sok mindent kell önállóan megoldanunk.
• Mekkora területnél éri meg az öntözőrendszer kiépítése, és mennyi idő alatt térülhet meg?
– A terület mérete közgazdasági szempontból fontos lehet, de szem előtt kell tartani azt is, hogy tudunk-e egyáltalán öntözés nélkül fenntarthatóan gazdálkodni. Véleményem szerint ugyanolyan fontos eleme lesz az ültetvény telepítésének az öntözőrendszer kiépítése, mint a szaporítóanyag, a támrendszer vagy a terület előkészítése. A megtérülésnél az is fontos szempont, hogy mekkora érték keletkezik az adott területen. Ha különleges fekvésű a terület, ahonnan csúcsminőségű, magas árfekvésű borok készülnek, nyilván a megtérülés sokkal gyorsabb. Ezzel szemben ott, ahol tömegbort adó szőlőfajtát termesztenek, melyben genetikailag magas termésmennyiség kódolt, de öntözés nélkül ez nem érvényesül, egészen más a megtérülés mértéke.
Ezért most – a kérdésre mégis választ adva – csak a termés mennyiségét emelem ki, de hangsúlyozom, hogy ez önmagában egyetlen elem. Mivel van öntözetlen területünk, több fajta esetében is összevethetők az adatok. Van precíziós szőlőszüretelő kombájnunk, amely tőkeszinten méri a termés mennyiségét, így az adatok pontosak. 2018-tól öntözünk; voltak csapadékban gazdagabb és szegényebb időszakok is. Az egyik véglet 2022, amikor 60% terméstöbbletet értünk el az öntözött területen. Tavaly viszont az eltérés mértéke sokkal kisebb, 20% volt. Átlagosan 30% a terméstöbblet, de ami fontos: a hektáronkénti termésmennyiségünk állandó, fajtától függően 14-18 tonna. (Ernyő művelésmód, 3 × 0,85 m térállás; öntözött fajták: Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres, Hárslevelű, Tramini, Sauvignon blanc, Királyláenyka.)
És egy friss eredmény: a 2025-ös szüretet szeptember 16-án befejeztük. Az öntözés eredménye közel hasonló, mint 2022-ben.
Ehhez persze rengeteg munka, energia, víz kellett: összesen 140 milliméter vizet juttattunk ki hektáronként felszín alatt (a szüretig 320 milliméter eső esett a területen). A 7-10 tonnás öntözetlen átlaggal csakis támogatással lehet fenntarthatóan gazdálkodni, de azt valljuk, hogy ezek nélkül is rentábilisan kell dolgoznunk, mert előbb-utóbb megszűnik a szőlő ilyen mértékű támogatottsága.
