• Tapasztaltak változást a terméshozamon kívül a szőlő minőségében is az öntözés hatására?
– A látható eredmény a sokkal vitálisabb növény, vegetatív/generatív egyensúly, sűrű lombfal, nagyobb lombfelület, magasabb termésmennyiség, erősebb vesszők, teltebb fürtök, nagyobb bogyók. A területünk jó része törzsültetvény: a szaporítóanyag minőségében is kedvező hatást tapasztalunk. Amit mi magunk is mérünk az öntözetlen kontrollhoz képest ugyanazon fajta és terület esetén, hogy magasabb a lemetszett vesszőtömeg (átlag +25-30%), magasabb a termésmennyiség (+30% átlag), a leveleknek magasabb a tápelemtartalmuk (makro- és mikroelemtől függően +20-80%, tápoldatozás nélkül). Mivel szőlőt értékesítünk, a felvásárlóink is szívesen fogadják az öntözött területről a termést, jobb a lékinyerés, igyekszünk mindig szép, egészséges szőlővel szolgálni.
Sokan azt gondolják, hogy a nagyobb termésmennyiség egyenesen arányos a gyengébb minőséggel. Mi igyekszünk egyensúlyt tartani a mennyiség és minőség között. Hisszük, hogy ha a növény jól érzi magát, ha megkapja a vizet, tápanyagot, fényt, amire szüksége van, akkor az biztosan nem jelent minőségi romlást. Ezt a szőlőben mért adatokkal a MATE Szőlészeti és Borászati Intézetének eredményei is megerősítik. 2021 és 2023 között vizsgálták a különböző öntözésű Hárslevelűből készült mustok cukor- és savtartalmát.
Mindenképpen fontos kiemelni, hogy az évjáratok között még öntözés mellett is gyakran az adott évre jellemző hőmérsékleti és csapadékviszonyok határozzák meg erősebben a termés cukor- és savtartalmát. Szárazabb, aszályos időszakokban azonban ez a hatás háttérbe szorulhat, és az öntözés szerepe válhat meghatározóbbá. Emellett az öntözésre adott válasz a különböző szőlőfajták esetében is eltérő lehet, mivel a termés beltartalmi mutatói fajtaspecifikusan változnak. E paraméterek vizsgálatakor elengedhetetlen az évjárati hatások, az öntözés következményeinek és a fajták sajátos tulajdonságainak együttes figyelembevétele.
A három év alatt egyértelműen az öntözött területekről származó Hárslevelű- fürtök átlagtömege volt nagyobb. 2021-ben a felszín alatt öntözött (370,1 g), 2022-ben és 2023-ban a csepegtető öntözéssel ellátott tőkék (248 g; 477 g) fürtjeinek az átlagtömege volt a legnagyobb. A bogyók átlagtömege is ezzel megegyezően alakult a vizsgált három év alatt.
• Milyen szempontok alapján döntik el, mikor és mennyit öntözzenek? Használnak hagyományos és precíziós eszközöket is?
– Természetesen minden döntésünket adatokra alapozzuk. Az ültetvényben három komplex (talajszenzorokkal is felszerelt) meteorológiai mérőállomás működik, melyek kapcsolatban állnak a Netafim öntözőrendszer vezérlésével. Ez az eszköz szintetizálja az adatokat egyrészt az ültetvényre vonatkozóan (fajta, kor, térállás, sorköz, fenológiai állapot és termelési cél), másrészt az adott környezeti körülményekre (hőmérséklet, csapadék, páratartalom, evaporáció, talajnedvesség 10 centiméterenként), és ezek szintéziséből tesz javaslatot a kijuttatandó víz mennyiségére, ütemezésére. Mi eszerint öntözünk. Célunk, hogy a jövőben magát a növényt is bevonjuk a rendszerbe mint indikátort, hiszen alapvetően a jólléte határozza meg azt, mikor mire van szüksége. Erre vonatkozóan is végzünk kísérleteket. Természetesen másképp is lehet öntözni: tervszerűen, figyelmen kívül hagyva a növény és környezet állapotát, ez azonban gazdaságosság és eredményesség szempontjából nem feltétlen hoz sikert.
• Mennyire érzik fenntarthatónak az öntözést hosszú távon, különösen a klímaváltozás fényében?
– Óriási lehetőséget kaptunk: van vizünk, ráadásul karsztvíz, ami remélhetőleg sokáig rendelkezésre áll. De kötelességünknek érezzük, hogy ezzel a lehetőséggel ne éljünk vissza, gondolva a gyermekeinkre, a jövőre is. Öntözünk, ám hosszú távon azt gondolom, más megoldást kell választani a mezőgazdaságban. Az öntözés csak egyetlen lehetőség a klimatikus változásokhoz való alkalmazkodásban és hosszú távon nem gondolom, hogy ez lenne célravezető.
És egy idő után az is felmerül, hogy valóban érdemes-e ezen a területen szőlőt termelni. Ezenfelül óriási nyomás van az ágazaton a borfogyasztási szokások változása miatt. A divat évről évre változik, de a szőlőt 30-40 évre telepítjük és alapvetően az elsődleges belőle készíthető termék a bor. A környezeti változások mellett tehát azt gondolom, van egy még dinamikusabban változó tényező: a piac. Óriási kihívás mindkettőhöz igazodni.
• Mit tanácsolnának azoknak a szőlőtermelőknek, akik most fontolgatják az öntözés bevezetését?
– Elsőként: a célt világosan meg kell fogalmazni. Mit szeretnének az ültetvénytől elvárni rövid és hosszú távon? Mennyi vizet/tápanyagot kívánnak ehhez kijuttatni napi lebontásban? Ha ez megvan, akkor célszerű a legjobb szakembereket (tervező, gyártó, kivitelező) felkeresni. Az aktuális pályázathoz is ajánlott igazodni, hiszen nagy támogatást kaphatnak, amivel érdemes élni. Mivel több szakterület/hatóság fonódik össze, a csatlakozási pontokra különösen figyelni kell. A technikai szempontokat – hol van víz, milyen a minősége – akár előzetesen fel lehet mérni, hogy technológiában fel lehessen készülni rá. Az áram fontos: vezetékről veszik-e – ha igen, akkor a kiépítésére időt kell szánni, mert hosszú sajnos az átfutás –, vagy esetleg van más alternatív megoldás. Milyen az ültetvény fekvése, meredeksége, milyen a talaj, az alany, a fajta, hol lenne helye a rendszernek az ültetvényben. Ezek fontos információk a tervezéshez. És ha jól terveznek, akkor rengeteget takarékoskodhatnak a későbbiekben. Ha még nem döntöttek az öntözés mellett, egyetlen kérdést tegyenek fel maguknak: tudnak-e rentábilisan gazdálkodni öntözés nélkül.
Szélsőséges csapadékeloszlás
Elég csak az elmúlt öt év meteorológiai adatait vizsgálni, hogy szembesüljünk az évjáratok közötti ingadozással. Ebben az Országos Meteorológiai Szolgálat adataira támaszkodunk. A 2020-as évet szárazabb áprilissal és novemberrel zártuk, amihez különösen csapadékos október párosult. Egész évben 615 milliméter csapadék esett, de egyes területeken a 900 millimétert is meghaladta a mennyisége, sőt olyan is előfordult, hogy egy nap alatt 178 milliméter hullott. De még az év legszárazabb termőhelyén is 404,5 milliméter csapadékot mértek. Ezt követte 2021, ami az 1901 óta rögzített adatok alapján a 20. legszárazabb év az 514 milliméteres országos csapadékösszeggel, ami az 1991–2020-as sokévi átlag 83%-a. Június viszont a legszárazabb volt, csupán 16 milliméter csapadékkal. 2022 ezt is alulmúlta, hiszen 1901 óta a 17. legszárazabb év lett, mindössze 417 milliméteres országos évi csapadékösszeggel – még úgy is, hogy az év szeptembere és decembere extrém csapadékosra sikerült, és az áprilissal sem volt gond, ám a többi hónapban alig esett. A legmagasabb évi összeg 799,8 milliméter, míg a legkisebb mindössze 308,7 milliméter volt. A két száraz év után 2023-ban 767,3 millimétert mértek, amivel ez lett a 8. legcsapadékosabb év 1901 óta. A január, november és december hozott extrém mennyiségű csapadékot, a rekorder területen pedig évi 1406,6 milliméter is összejött. A 2024-es év ezt követően 525,5 milliméter csapadékot hozott, de júliusban és augusztusban a megszokott értékeknek csak 30-40%-a hullott le, ezután érkezett a szeptember a nagy mennyiségű esővel.
Dr. Bodor-Pesti Péter, dr. Taranyi Dóra
MATE Budai Campus
