Dél felől érkezik az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda)
Az “új gyapottok-bagolylepke”-ként emlegetett őszi sereghernyó változó nemzedékszámú károsító, több mint 350 tápnövénye ismert. Kiválóan repül, rendkívül gyorsan terjedhet. Az őszi sereghernyó az amerikai kontinensen őshonos, melegigényes faj, az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) A1 karanténlistáján szerepel, mint kiemelt zárlati károsító. Az Európai Unióban először 2018-ban Németországban figyelték meg a kártevő lárváit egy kukoricatáblán, de Cipruson, Máltán, Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban (Kanári-szigeteken) és 2023-ban Romániában és Bulgáriában is igazolták jelenlétét. Eddig elsősorban elszórtan jelentek meg az őszi sereghernyó egyedei, tömeges felszaporodása nem jellemző. Több esetben import termékek segítették a kártevő terjedését, ezért kiemelten fontos ezek ellenőrzése és a növény-egészségügyi szabályok betartása.
A nőstény akár 1500 tojást is rakhat, amely 6 lárvastádiumon keresztül 30-60 nap alatt fejlődik ivarérett imágóvá. Egy évben több nemzedéke is kifejlődhet, a legnagyobb kártétel nyár végén-ősz elején okozza. Előnyben részesíti a fűféléket, gabonaféléket, kölest, rizst, kukoricát, de megtalálták már különböző zöldségféléken, Európában paradicsomon is.
Amennyiben a japán cserebogár vagy az őszi sereghernyó esetleg más nem-honos károsítóval és az általuk okozott károkkal találkozunk, sürgősen jelenteni kell azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (novenyegeszsegugy@nebih.gov.hu), vagy az illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának.
