Méret- és választékgazdaságosság
A méretgazdaságosság, azaz hogy a nagyobb hozam hatására csökken az egy termékre jutó költség, a hagyományos termelés esetében alapvető fogalom. Igaz, egy méret után ez is átbillenhet, amikor túl komplexé válik a rendszer. Például 3000 hektárnál nagyobb szántót művelő gazdaságban már olyan gondok merülhetnek fel, amelyek nem növelik, hanem csökkentik gazdaságosságot.
A piacon az látható, hogy beltéri vertikális farmok esetén a méretgazdaságossági elvek nem működnek. Összefügg ez egy másik közgazdasági fogalommal, a választékgazdaságossággal, amikor is egy másik termékfajta bevezetése nem igényel újabb beruházási költséget. A piac azt mutatja, hogy egyes zöldségfajokat – paprika, paradicsom, uborka – kiválóan lehet méretgazdaságossági elvek alapján termeszteni, ezekre létezik kidolgozott és jól működő technológia, és ebben nem érdemes versenyre kelni a vertikális farmokon. Ezzel szemben a választékbővítés könnyen kivitelezhető egy beltéri farmon, hiszen a területe egyszerűen több részre osztható, míg egy üvegházban jellemzően egy növénykultúrát nevelnek.
Helyi igényekre dolgoznak
A long tail modell olyan üzleti stratégián alapul, amely a réspiaci (niche) termékek értékesítéséből származó bevételre összpontosít, szemben a hagyományos, nagytömegű eladással. Ebben a modellben mutatkozik meg a mennyiségi termelés és a választékbővítés arányának ügyes kialakítása. A tönkrement vertikális növényfarmok többsége mennyiségi elvekre épült. Ezzel szemben a hazánkban is sikeresen működő bedrock.farm stratégiája, hogy a nyugati „növénygyárak” koncepciójával szemben, a regionalitásra és helyi igények kiszolgálására épít. Budapesti éttermeket látnak el mikrozölddel, friss fűszernövényekkel, köztük olyan különlegességgel, mint a turbolya. Ezért az egész évben elérhető frissáruért a megrendelő hajlandó felárat is fizetni. Hajlandóbb, mint egy salátáért. A 2020-ban 175 négyzetméteren alapított pincegazdaság ma 3 kertben és 309 négyzetméteren működik, és 8000 doboz növénykét értékesít évente. Tányérra lefordítva ez annyit jelent, hogy Budapest lakosságát évente megvendégelik ebből a 3 pici kertből származó finom falatokkal.
Szűcs Endre szerint a második világháború utáni időszakra jellemző mennyiségi agrárstratégiáról át kell térni a piacra fókuszáló és nagyobb hozzáadott értékű termelésre (búza helyett prémium búza, saláta helyett fűszernövény). Ha választékbővítésre törekszünk, azt is fegyelembe kell venni, hogy a választékgazdaságosságban is van méretgazdaságosság. Szerinte az marad a piacon, aki magas hozzáadott értékkel képes a választékban méretgazdaságosságot elérni.
