Legjobb a rovarháló
Olasz összegzés szerint komplex megelőző módszerek bevetésére van szükség, beleértve a csapdázást, a biológiai védekezési eljárásokat, valamint a kémiai növényvédelmet is. A gyakorlatban a legjobban az ültetvény teljes rovarhálós fedése vált be, amihez sűrű szövésű, maximum 1 × 1 milliméteres lyukbőségű hálót ajánlanak. A hálót közvetlenül virágzás után kell kifeszíteni. Sajnos ez a módszer nem alkalmazható a meredek lejtőkön létesített ültetvényekben. A második leghatékonyabbnak tartott módszer a kártevő tömegcsapdázása. Ez kajsziban és szilvában jól működik, cseresznyében viszont nem, mert a gyümölcs jobban vonzza a muslicákat, mint a csapda. Saját magunk is készíthetünk csapdát műanyag palackokból: a fölső részére fúrjunk 5 milliméteres lyukakat és töltsük fel az alsó feléig harmadrész víz, harmadrész cider és harmadrész vörösbor keverékével, amihez tehetünk 0,05% acetont és pár csepp illatmentes mosogatószert. Bevethető a kaolinos permetezés is, amikor 2%-os kaolinos oldatot juttatunk ki 500-1000 literes hektáronkénti adagban, 20 °C-nál melegebb és száraz (30% körüli páratartalom) időben. Hetente javasolt permetezni, miután a gyümölcs színesedni kezd. Ez a módszer azonban nem alkalmazható a friss fogyasztásra szánt gyümölcsnél. A spinozados permetezés hatékonysága csak részleges, ráadásul mérhető szermaradékot hagy maga után és a hasznos rovarokra és méhekre is káros.
Fotó: Horváth Csilla
Soronkénti takarás
Az USA Michigan államában hegyvidéki cseresznyeültetvények hálós takarásának eredményességét vizsgálták a foltosszárnyú muslica elleni védekezésben. A várható szüret előtt 2-4 héttel sűrű szövésű (0,95 mm lyukméretű) hálóval borították be a cseresznyefák sorát egészen a földig. A muslica mellett a madarak károsításától is védik ezzel a cseresznyét. Mérik a módszer hatékonyságát, hatását a gyümölcs minőségére, valamint a fedett állomány mikroklímáját és a baktériumos rákosodás mértékét. Megállapították, hogy a madárkár számottevően csökkent a takart sorokban, és a muslica kifejlett egyedeiből és lárváiból is kevesebbet találtak. A hálózás nem befolyásolta a baktériumos rák előfordulását, sem a cseresznye színét, viszont kevesebb volt alatta a repedt gyümölcs. Hátrányos hatása a cseresznye kissé alacsonyabb szárazanyag-tartalmában mutatkozott meg. A meteorológiai mérések szerint a mikroklímát sem befolyásolta különösebben a hálózás.
Fotó: keepintouchsystem.eu
A módszer tehát jónak mutatkozik, a permetezések számának csökkentése környezetvédelmi szempontból is kívánatos. Hegyvidéki ültetvényekben a sorok hálózása könnyebben kivitelezhető és biztonságosabb, mint a jégvédő hálót tartó támrendszer kiépítése. Gazdasági oldalról közelítve viszont jóval több kézi munkával jár a hálózás, és sok anyagot kell beszerezni hozzá, ami nagyon megdrágítja a módszert.
Újabb veszélyes kártevők az országhatár közelében – Magyar Mezőgazdaság
