A seb alatti részekben kialakuló asszimilátahiány miatt a törzsvastagodásban, valamint a gyökér növekedésének intenzitásában csökkenés vagy leállás figyelhető meg. Ez a tápanyaghiány okozta gyökérnövekedési lassulás egyes tanulmányok szerint akár a következő évek lombozatfejlődésére is hátrányos lehet, ugyanakkor az ellenkezőjére is találhatunk példát a szakirodalomban, kimutatták, hogy a sebgyógyulás utáni erőteljesebb gyökérnövekedés elősegíti, hogy a következő évi lombozat is megfelelő legyen.

A gyűrűzésnek több típusa is van: a többéves törzset érintő gyűrűzés nagyobb felületű sebzés és a teljes növényre kihatással van, valamint a törzsgyűrűzésnél a növény kiemelten fogékony a szárazságra, emellett a sérülésnél könnyebben fertőződhet vírusos betegségekkel.

Ezzel szemben a szálvessző vagy a fürtök alatti hajtásrész gyűrűzése kisebb mértékű beavatkozásnak számít, és a gyűrűzésben nem érintett növényi részek szállítószövetein tovább áramlanak a növény által megtermelt anyagok a gyökér felé.

A céltól függően más fejlődési szakaszban

Az elérni kívánt hatástól függően a bogyó eltérő fejlődési szakaszaiban végezhető a beavatkozás. A virágzáskori gyűrűzéssel fokozható a kötődés. Leggyakrabban a rosszul kötődő, magvatlan fajtáknál (Fekete Korinthusi) vagy mazsolatermesztés céljából egyéb magvatlan fajtáknál (Thompson Seedless) alkalmazzák. Csemegeszőlő-termesztésnél általában kötődés után, maximum borsónyi bogyónagyságig végzik a gyűrűzést a bogyóméret növelésének érdekében. A bogyófejlődésnek ebben a kezdeti szakaszában a legintenzívebb a sejtnövekedés, valamint a növekedési hormonok hatása is érvényesül már. A magvatlan fajtáknál a gibberellin növekedési hormon alacsonyabb aránya miatt gyakran alkalmazzák a technikát külső gibberellinhormon-adagolással együtt.

Gibberellines kezelés

A gyűrűzés mellett gyakori beavatkozás a fürtök gibberellinsavval történő kezelése is a fürt bemártásával vagy permetezésével. A gibberellinsav természetes növényi hormon, amit a szőlőmag termel, feladata a sejtek osztódásának és megnyúlásának serkentése. Többféle hatás is elérhető vele csemegeszőlőnél. A bogyóméret-növelés különösen a mag nélküli fajtáknál látványos, mert a maghiány természetes módon kisebb bogyót eredményezne. Fürtlazítás céljából a fürtkezdemények 4-8 centiméteres állapotában gibberellint kijuttatva a fürtkocsány megnyúlását várhatjuk eredményként. Ugyancsak lazább fürtöket eredményez, amennyiben virágzáskor kezeljük a szőlőt, mivel a gibberellin hatására csökken a kötődési hajlam. Óvatosan kell adagolni, ugyanis több kísérletező termelő arról a tapasztalatáról számolt be a pécsi csemegeszőlő-kiállításon, hogy a fürt eldobálta a virágokat, bár megjegyzendő, hogy nem minden magvas fajta reagál jól a kezelésekre.