Esettanulmány

Több éven keresztül, 2018–2024 között vizsgáltuk a gyűrűzés szőlőkre tett hatását, egyebek között Pölöskei muskotály, Favorit, Melinda, Áron, Nero és Eszter fajtákon. 2023-ban viszont a gyűrűzés mellett gibberellinkezelést is kapott a Pölöskei muskotály és a Nero. A továbbiakban röviden e kísérlet eredményeit mutatom be (a tanulmány teljes terjedelemben angol nyelven jelent meg).

A kísérleteket a Mátra délkeleti lankáin, Abasár mellett végeztük. A gibberellinkezelésre a virágzás időszakában két lépésben került sor (18,7 m/m%, 0,012 g/l – FlorGib tabletta, a leírás szerint adagolva). Az első kijuttatás a virágzás kezdetén, a második tíz nappal később, a virágzás végén történt. A másik kezelés a szálvessző gyűrűzése volt, amit mindkét vizsgált szőlőfajtánál a bogyófejlődés korai, intenzív szakaszában, borsó nagyságú állapotban alkalmaztunk.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a gibberellinkezelés javítja-e a tömött fürtű Nero fajta fürtszerkezetét, illetve a gibberellin és a gyűrűzés milyen mértékben befolyásolja a bogyók növekedését.

A bogyóhús tulajdonságait TA.XT Texture Analyzer segítségével határoztuk meg, ami a bogyókeménységet millinewtonban adja meg. Az eredmények elemzése során a kontrollhoz képest a gyűrűzött mintákban mindkét szőlőfajtánál szigni­fikánsan magasabb cukortartalmat mérhettünk, ami korábbi kutatásainkkal is korrelál. A Pölöskei muskotály esetében a gibberellinkezelés is statisztikailag kimutathatóan magasabb cukortartalmat eredményezett.

A Pölöskei muskotály és a Nero fajtáknál mindkét kezelés esetében nagyobb bogyótömeget mértünk a kontrollhoz viszonyítva. A gibberellinkezelés szignifikánsan növelte a bogyók hosszát (Nero: +19%, Pölöskei muskotály: +24%), továbbá a fürtkocsányok hosszát (Nero: +22%, Pölöskei muskotály: +29%). A gyűrűzés és a gibberellin egyaránt fokozta a bogyók keménységét a kontrollhoz képest, azonban a két kezelés között is különbség mutatkozott (gyűrűzés: 967,3 mN; gibberellin: 918,4 mN; kontroll: 778,5 mN).

Összességében a kezelések mindkét fajta esetében számottevő minőségi javulást eredményeztek. A Pölöskei muskotály tőkéin a gibberellin és a gyűrűzés hatására nagyobb bogyójú, piacképesebb fürtök alakultak ki. A Nero fajtánál a gibberellinkezelés elősegítette a fürtkocsányok megnyúlását, így lazább fürtszerkezet jött létre. Ez különösen előnyös ennél az alapvetően kompakt fürtű, szürkerothadásra hajlamos fajtánál, mivel a kezelt minták között nem fordult elő Botrytis-fertőzés. Mindemellett a kezelések keményebb bogyókat eredményeztek, ami a szállítás, illetve a fogyasztás során is kedvező tulajdonság.

Mikor melyik módszert alkalmazzuk?

Tapasztalataink alapján a korai bogyófejlődési szakaszban végzett gyűrűzés is gyorsítja a cukorfelhalmozást és az érési folyamatokat. Hasznos lehet korai érésű, piacra szánt csemegeszőlőnél, de akár késői érésű fajtánál, ha szeretnénk, hogy korábban érjen be.

Fontos tudnivaló, hogy nem minden fajta reagál rá (például Cardinalnál nem tapasztaltam változást).

A két módszer eltérő élettani folyamatokat céloz meg, ezért nem egymás helyettesítői, inkább kiegészítői, valamint nem helyettesítik a zöldmunka és a táp­anyag-utánpótlás jó gyakorlatát! A kezelések sikere nagymértékben függ a pontos időzítéstől, az ültetvény kondíciójától, a termesztői tapasztalattól, valamint a szőlőfajtától is. Bár hatásmechanizmusuk különböző, közös bennük, hogy jelentősen hozzájárulhatnak a fürtök esztétikai és beltartalmi értékeinek javításához.

Tóth Adrienn Mária