0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 5.

Nébih évértékelő: mit hozott 2025?

A 2025-ös év vége felé járunk. A próbatételekben és sikerekben is bővelkedő év értékelésére kértük fel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökét, Dr. Nemes Imrét, aki egyben hazánk országos főállatorvosi posztját is betölti.
A következő 3-5 évre milyen stratégiai célokat tűzött ki a Nébih?

A Nébih-ben mindig az élelmiszerlánc-felügyelet mentén határozzuk meg a céljainkat. Az állategészségügy területén továbbra is a kiemelten veszélyes járványok megelőzésére és gyors felismerésére, valamint az állatjólléti és járványvédelmi követelmények hatékony érvényesítésére fókuszálunk. A növényegészségügyben a károsítók behurcolásának megelőzése, a növény-egészségügyi betegségek visszaszorítása, a vetőmagok és szaporítóanyagok minőségének védelme a kiemelt cél. Az élelmezésbiztonság terén a hangsúly az élelmiszeripari üzemek ellenőrzésén, a kockázatalapú felügyeleti rendszer fejlesztésén, valamint a biztonságos előállítási gyakorlatok szélesítésén van. A célunk, hogy mindezen törekvések révén még hatékonyabban garantáljuk a hazai élelmiszerlánc biztonságát.

Az elmúlt években a madárinfluenza és az afrikai sertéspestis elleni védekezés milyen tapasztalatokat eredményezett?

Az elmúlt évek rávilágítottak arra, hogy a védekezés legkritikusabb eleme az állattartó telepek járványvédelme. Az állattartóknak nagy figyelmet kell fordítaniuk a megelőzésre, az előírások szigorú és következetes betartására, hisz csakis a tudatos, felelősségteljes állattartás lehet eredményes. A Nébih részéről ehhez gyors és megbízható labordiagnosztikával, valamint szakszerű intézkedésekkel járulunk hozzá. De a legfontosabb tanulság, hogy ezekkel a betegségekkel csak közösen, egymás munkáját támogatva tudunk eredményesen szembeszállni.

Mennyire felkészült a hazai állategészségügyi rendszer a jövőbeni zoonózisok és új vírusok megjelenésére?

Teljes mértékben, amit például a kiskérődzők pestise, a ragadós száj- és körömfájás, az afrikai sertéspestis, a kéknyelv-betegség és a madárinfluenza hatékony kezelése is bizonyít. A felkészültséget kutatások és monitoring programok, például a SURVector projekt, valamint „One Health” szemléletű kezdeményezések is támogatják, amelyek az emberek, állatok és környezet egészségét egyaránt figyelembe veszik. Folyamatosan figyeljük az új állatbetegségek európai megjelenését, szükség esetén megelőző és kockázatcsökkentő intézkedéseket vezetünk be, edukációs programokat indítunk a gyors és hatékony reagálás érdekében.

A járványvédelmi előírások betartatása tekintetében hogyan értékeli az együttműködést a gazdálkodókkal? Várható-e szigorítás vagy változás a járványvédelmi biztonsági előírások terén?

A gazdálkodókkal való együttműködés összességében megfelelő. Bár előfordulnak hiányosságok, de úgy tapasztaljuk, egyre komolyabban veszik a járványvédelmi előírásokat. A jelenlegi alapelvek jól működnek, kisebb módosítások azonban szükségesek a modern technológiák és új eljárások bevezetéséhez. A fő cél azonban, hogy az állattartók felismerjék, megértsék, hogy a járványvédelmi intézkedéseket ne a szankciók, hanem saját érdekük miatt hajtsák végre.

szarvasmarha
Szarvasmarhák Somogyudvarhelyen (Illusztráció: MMG archív)
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság