A németországi szövetségi statisztikai hivatal frissen megjelent adatait idézve a fruchthandel.de portál arról számolt be, hogy mind az árutermelő kertészetben, mind a kert- és parképítésben egyre nagyobb teret nyernek a tőzegcsökkentett közegek; a 2024-ben Németországban forgalomba hozott kertészeti közegek – beleértve a gombatermesztéshez használt takaróföldeket is – átlagosan már csak 63% tőzeget tartalmaztak. Az előző évben ez az arány még 72% volt.
Igaz, hogy a tőzeget tartalmazó termékek aránya továbbra is magas – az összesen 2,6 millió köbméter kertészeti közeg 84%-át tőzegtartalmú termékek tették ki, ami kissé még meg is haladta az előző évi értéket –, a ténylegesen felhasznált tőzeg mennyisége csökkent. Összesen mintegy 1,4 millió köbméter tőzeget dolgoztak fel a professzionális kertészeti közegek gyártói, ami 5,4%-kal kevesebb, mint 2023-ban.
Hasonló tendencia figyelhető meg a cikk szerint a hobbikertészeti szektorban is. A 4,6 millió köbméternyi virágföldnek továbbra is több mint háromnegyede tartalmazott tőzeget 2024-ben, ugyanakkor ezen földek átlagos tőzegtartalma jelentősen csökkent, 47%-ról 38%-ra. Összességében – akárcsak az árutermelő ágazatban – itt is mintegy 1,4 millió köbméter tőzeget használtak fel, ami 18,4%-os visszaesést jelent az előző évhez képest, olvastuk a fruchthandel.de friss cikkében.
Miért lényeges ez a fejlemény?
Az Európai Unió több tagállamában kiemelt környezetpolitikai cél a tőzeglápok védelme, ebben Németország régóta élen jár. Jogszabály nem tiltja ugyan a tőzeg használatát, de az önkéntesen vállalt felhasználás-csökkentés és a helyettesítő anyagok minél nagyobb arányú használata széles körben elterjedt.
A szakmai, civil és közpolitikai nyomás erősödése mellett ugyanakkor az ár és a minőség továbbra is fő akadály — a tőzegmentes talajok drágábbak, és gyakran még nem hoznak minden tekintetben azonos minőséget. Ezért évekig nagyjából az a válasz szokott elhangzani következtetésként, hogy a hobbikerti közegeknél belefér a kísérletezés, de a professzionális közegeknél még sokáig maradni fog a tőzeg. Alighanem tényleg sokáig maradni is fog, de ahogy az idézett számokból látszik, most már ez sem tekinthető kőbe vésettnek, itt is megmozdult valami.
(A Kertészet és Szőlészet novemberi számában jelent meg egy nagyon érdekes cikk Tőzegválság Európában címmel, abból kiderül egyebek között, hogy az ezredforduló óta nem látott mértékű válság nemcsak a nemzetközi piacokat rendezi át, de mindenképpen felgyorsítja a tőzeghelyettesítő anyagokra irányuló kutatásokat is.)
