0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 11.

Az árutermelő kertészet is képes leválni a tőzegről?

Mérhetően csökken a németországi árutermelő kertészet tőzegfelhasználása, ami azért érdekes, mert sokáig alapvetésnek tekintették, hogy ha a hobbi-virágföldekben ki is lehet váltani a tőzeget, a professzionális kertészet akkor sem tudja nélkülözni.

Mi a baj a tőzeggel?

A tőzeg kitermeléséhez ma is értékes fellápokat pusztítanak el, és mezőgazdasági területek alatt található láptalajokat termelik ki. Egy olyan kincs semmisül meg, amely évezredek alatt jött létre: egy egészséges láp évente csupán körülbelül egy millimétert növekszik, vagyis

egy méter tőzeg kialakulásához mintegy 1 000 évre van szükség.
Forrás: Pixabay/Wälz

Ha egy lápterület elpusztul, évtizedekbe telik, mire néhány jellegzetes növény- és állatfaj visszatelepül, és évszázadokba, mire az eredeti életközösség ismét kialakul. A tőzeglápok emellett azzal is kulcsszerepet játszanak bolygónk ökoszisztémájában, hogy óriási mennyiségű szén-dioxidot tárolnak. Ha egy lápot kitermelnek, ez a szén-dioxid a légkörbe kerül, gyorsítva a globális felmelegedést és veszélyeztetve az emberi életfeltételeket – így fogalmazta meg az ötvenéves jubileumát ünneplő németországi környezet- és természetvédő civil szervezet, a Bund kiadványa, amely az országban kapható összes tőzegmentes kiskerti földkeverék-márkát felsorolta, hogy az erre fogékony vevőknek segítsen az eligazodásban. Csak a nagyságrendet érzékeltetendő, ez egy 12 oldalas lista.

Jó hír mindazoknak, akik a tőzeglápokat szeretnék védeni, hogy a barkácsáruházak és gartencenterek ma már Magyarországon is árulnak tőzegmentes földkeverékeket. Igaz, hogy valószínűleg nem telne meg 12 oldal a felsorolásukkal, és néha nem is szerepel a csomagoláson hangsúlyosan ez a fontos hívószó, de mindenképpen vannak nálunk is tőzegmentes termékek.

Aki pedig arra kíváncsi, hogy az árutermelő kertészeteknek szánt közegek terén milyen tőzeghelyettesítő anyagokkal folynak a kísérletek, és hogy áll jelenleg a helyzet, annak mindenképpen érdemes elolvasnia a nyomtatott Kertészet és Szőlészet idei 11. számában megjelent, már idézett cikket.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu