A globális ellátási láncokkal szemben egyre több helyi és regionális kezdeményezés törekszik arra, hogy újragondolja az élelmiszerek – köztük a gabona – értékláncát a fenntartható, közösségi alapú modellekkel.

Az alternatív gabonahálózatok (Alternative Grain Networks, AGN) célja a gabonatermesztés és -feldolgozás társadalmi beágyazottságának és környezeti fenntarthatóságának visszaállítása. Európában és Észak-Amerikában már megjelentek olyan kezdeményezések, amelyek kisléptékű, kézműves szemléletű szereplőkre épülnek: gazdákra, molnárokra, pékekre, sőt olykor sörfőzőkre.

Az együttműködéseket nemcsak gazdasági érdekek, hanem közös értékek is vezérlik. Az AGN-ek többnyire alulról szerveződnek, nem központi irányítással, és nem csupán elméleti koncepciók, hanem gyakorlati előnyöket kínálnak.

Miért érdemes rövidebb ellátási láncokat választani?

A rövidebb láncok lehetővé teszik, hogy a termelők nagyobb részesedést kapjanak az élelmiszerárból, és ne pusztán beszállítók, hanem valódi partnerek legyenek. A szoros együttműködés révén a gazdák, molnárok és pékek közvetlen visszajelzést adhatnak egymásnak, biztosítva a termékek magas minőségét. Emellett teret nyitnak az innovációnak: például egyes gazdák a feldolgozásban is szerepet vállalnak, ezzel nagyobb kontrollt szerezve az alapanyag minősége felett. A pozitívumok mellett sajátos kihívások is megjelennek az ilyen alternatív élelmiszer-ellátási modellekben. A kisüzemi szereplők gyakran nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával, de a modern ipari gépek kapacitás-kihasználatlansága is kockázatot jelenthet, nem beszélve ezek magas beruházási költségeiről.

Egy hazai AGN: Gazda–Molnár–Pék-hálózat

Magyarországon 2019-ben indult el egy hasonló kezdeményezés, mintegy 30 taggal. A Gazda–Molnár–Pék (GMP)-hálózat csomópontjai főként a főváros környékén és a Balaton térségében találhatók, de a gazdálkodók révén szinte országos lefedettségű. A GMP célja, hogy környezetkímélő, ökológiai gazdálkodásból származó alapanyagokból készült, magas minőségű kézműves pékárukat készítsenek, miközben a hálózat értékközösségként összekapcsolja az értéklánc szereplőit.

A gazdák, molnárok és pékek között szoros, bizalmon alapuló kapcsolat van. Az információcsere kiemelt jelentőségű, hiszen a kézműves pékek számára a liszt minősége kulcsfontosságú tényező. Mivel a hálózat tagjai szűkebb forrásból származó alapanyagokat használnak, mint nagyüzemi versenytársaik, a klímaváltozásból eredő kockázatok (például az aszály, a kórokozók elszaporodása, vagy kedvezőtlenebb talajadottságok) lokálisan nagyobb változékonyságot eredményeznek az alapanyagok minőségében.

Nemcsak az áruáramlás és feldolgozás mentén látható együttműködések adják a hálózat értékét. A gazdák egymástól tanulnak új fajtákról, termelési gyakorlatokról és technológiákról. Például egy hálózattag gazdálkodó francia gyártású Astrié kövesmalmot vásárolt, megteremtve ezzel a lehetőséget arra, hogy saját terményét saját feldogozott termékként értékesítse. A tevékenység-bővítés lehetősége persze önmagában még nem lenne kifejezetten az innováció és a tudásáramlás indikátora, ám az is látható, hogy a hálózaton belül több másik gazda is ugyanezt a típusú kövesmalmot választotta, ami már arra utal, hogy a gyakorlati tapasztalat és tudás kifejezetten értékes, és a hálózaton keresztül a tagok tudják mobilizálni ezt a kapcsolati és tudástőkét.

Az AGN-ek tehát nem csupán gazdasági együttműködések, hanem közösségek, amelyek újraértelmezik és alkotják az élelmiszer-termelés és -fogyasztás kapcsolatát. Ez a cikk csupán rövid betekintést adott kutatásainkba; akit érdekelnek a fenntartható élelmiszerrendszereket tárgyaló kutatások, látogasson el a VISIONARY projekt oldalára, és iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a legfrissebb eredményekről.

Király-Gál Karola
Agrárközgazdasági Intézet
Eötvös Lóránd Tudományegyetem
Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola

Források:

Hashem, S., & Prager, K. (2024). Analysis of existing value chain initiatives for sustainable food: T4.2 case studies analysed at country level. https://visionary-project.eu/our-work/publications/ (Value Chain Analysis)

Hergesheimer, C., & Wittman, H. (2012). Weaving Chains of Grain: Alternative Grain Networks and Social Value in British Columbia. Food, Culture & Society, 15(3), 375–393. https://doi.org/10.2752/175174412X13276629245803

Maughan, C. et al. (2025). Against the grain: a commons approach to the governance of ‘Alternative Grain Networks’. Agric Econ 13(9). https://doi.org/10.1186/s40100-025-00352-y

Meyer, N. L., Sacchi, G., Sartori, C., & Fischer, C. (2024). Establishing alternative grain networks: A comparison of case experiences in South Tyrol, Italy, and Colorado, United States. Journal of Agriculture, Food Systems, and Community Deve­lopment, 13(3), 337–361.

https://doi.org/10.5304/jafscd.2024.133.029