A termelés, a fogyasztás és az export egyaránt csökkenő pályán van, ami arra utal, hogy az ágazat strukturális kihívásokkal néz szembe.
A 2025-ös európai sörtrendeket összegző jelentés szerint a visszaesés nem tekinthető átmeneti jelenségnek, hanem több, egymással összefüggő gazdasági és piaci tényező eredménye. A fogyasztói magatartás változása és a gazdasági környezet bizonytalansága egyaránt hozzájárul a kedvezőtlen folyamatokhoz.
A vendéglátáshoz kötődő fogyasztás átalakulása
Az úgynevezett on-trade értékesítés, vagyis a kocsmákban, kávézókban és éttermekben történő sörfogyasztás szerepe jelentősen visszaszorult. Míg korábban az európai sörfogyasztás mintegy egyharmada ehhez a csatornához kapcsolódott, mára ez az arány körülbelül egynegyedre csökkent.
A vendéglátóipar gyengülése nem elszigetelt jelenség, hanem tovagyűrűző hatásokat okoz. A jelentés szerint a söriparhoz kapcsolódó szereplők széles köre érintett, a mezőgazdasági termelőktől kezdve a logisztikai szolgáltatókon át egészen a rendezvényszervezőkig és a turizmus szereplőiig.
Mivel a vendéglátás fontos találkozási pontja a társas eseményeknek, a csökkenő fogyasztás a sör kulturális és közösségi szerepét is mérsékli. Ez tovább erősíti a kereslet visszaesését, különösen azokon a piacokon, ahol a sörfogyasztás hagyományosan a közösségi élményekhez kapcsolódik.
Termelési és exportfolyamatok az Európai Unióban
Az uniós sörtermelés alakulása jól tükrözi az ágazat nehézségeit. A 2019-es 367 millió hektoliteres szintről 2024-re 345 millió hektoliterre csökkent a kibocsátás, és a 2025 eleji adatok további mérséklődést jeleznek.
Az export, amely korábban részben ellensúlyozta a belföldi fogyasztás csökkenését, szintén lassul, immár második éve. A jelentés szerint ebben szerepet játszanak a globális szállítási fennakadások, valamint a nemzetközi piacokon tapasztalható bizonytalanságok.
A visszaesés mögött több tényező áll. A tartós infláció és a magas inputköltségek növelik a termelési terheket, miközben a fogyasztói bizalom alacsony szintje visszafogja a keresletet. Emellett az éghajlattal összefüggő nyomás az alapanyagok elérhetőségét is érinti, ami további kockázatot jelent a sörfőzdék számára. Ezek a hatások együttesen szűkítik a mozgásteret, különösen a kisebb szereplők esetében.
A kedvezőtlen környezet ellenére az európai sörágazatban megjelennek az alkalmazkodás jelei. Az alkoholmentes sörök kiemelkednek a piacon, mint az egyetlen növekvő kategória: az elmúlt öt évben 25%-os bővülést értek el, és jelenleg az EU teljes sörfogyasztásának 7,5%-át adják. Ez arra utal, hogy a fogyasztói igények átalakulása új lehetőségeket teremt, még a visszaeső összpiac mellett is.
