A Szövetségi Statisztikai Hivatal december elején nyilvánosságra hozott számítása szerint a 2024-ben Németországban előállított közel 1,07 millió tonnás csokoládé egy lakosra vetítve mintegy 12,8 kilogrammos mennyiséget jelent, ez 5,8 százalékkal elmaradt az előző évitől.
A csokoládé a nemzeti kereskedelmi kapcsolatoknak nagyban kitett termék. A német vállalatok tavaly 981,4 ezer tonna csokoládét exportáltak, ami 0,3 százalékkal elmaradt a 2023. évi mennyiségtől. A legfontosabb exportpiacok Franciaország (12,3), Lengyelország (9,9) és az Egyesült Királyság (9,4 százalékos részesedéssel). A múlt évben behozott 525,4 ezer tonna mennyiség 0,3 százalékkal szintén elmaradt az egy évvel korábbitól. A legnépszerűbbek a belga csokoládék, amelyek az import mintegy negyedét tették ki, megelőzve a Hollandiából (16,4) és Lengyelországból (13,6 százalékos részarány) származó behozatalt.
A kereslet stagnálásában meghatározó szerepet játszik e népszerű finomságok drágulása. Ezek szerint a fogyasztóknak októberben átlagosan 21,8 százalékkal kellett többet fizetniük a csokoládéért, mint egy évvel korábban, ami az összességében 2,3 százalékos infláció csaknem tízszerese. Öröm az ürömben, hogy mindeközben a gumimacik, rágógumik és hasonló édességek árai 2,8 százalékkal, míg a diófélék és a földimogyoró ára 3,2 százalékkal mérséklődött.
Míg ugyanis az élelmiszerek 2020 és 2024 között átlagosan 33,2 százalékkal drágultak, a csokoládé ára közel 40, míg a rágógumik és a gumimacik ára 39,1 százalékkal emelkedett. Mindeközben a pralinék 20,3 százalékos, a kemény cukorkák pedig 15,1 százalékos áremelkedéssel az általános élelmiszer-infláció átlaga alatt maradtak. Annak, hogy az édességek az átlagosnál drágábbak lettek, több oka van, például a kulcsfontosságú összetevők, mint a kakaó és a cukor árának a növekedése – a kakaó ára 2024-ben rekordmagasságba emelkedett. A gyártók a nyersanyagárak változását áthárítják a vásárlókra, amit a bérjellegű, az energia- és a szállítási költségek emelkedése tovább súlyosbít.
