Az érzékeny fajták levelein (pl. Kékfrankos) a felületi lombfertőzés esetenként a 80-100%-ot is eléri, folyamatosan növekvő gyakoriság mellett. Tehát az őszi lemosó permetezést mindenképp célszerű betervezni a betegség ellen.

A szőlő aranyszínű sárgaság betegségét még októberben is felmérhetjük, habár ilyenkor a lomb természetes színeződése kissé megtévesztő lehet. A fitoplazmás tőkék vesszői nem érnek be, zöldek maradnak és gyakran a levelek egészen későig a vesszőkön vannak, jóval később hullanak le, mint az egészséges szőlőtőkék lombja. A tőkék kivágása, gyökerestől történő eltávolítása nagyon fontos a betegség elleni védekezésben.

Szintén lényeges eleme a védekezésnek a kivágott tőkék ültetvényből való eltávolítása, lehetőség szerint elégetése. Erre azért van szükség, mert a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca az áttelelő tojásait a szőlőtőkére, elsősorban a kétéves fás részre helyezi a kéregrepedésekbe, így az ültetvényben hagyott, kivágott tőkékről a következő év tavaszán ki tudnak kelni a tojásból a kabócalárvák és újra részt vehetnek a betegség terjesztésében. A kabócák természetesen nemcsak a fitoplazmás tüneteket mutató szőlőtőkékre helyezhetik tojásaikat, hanem a látszólag egészségesekre is. Ezért az előbbi, úgynevezett agrotechnikai eljárásokat kémiai növényvédelemmel is ki kell egészítenünk, amely ebben az esetben a lemosó permetezés.