A kártevők tekintetében nagyon érdekes és változatos volt ez az év. A hűvös tavaszon a szőlő gyakran lassú, vontatott fejlődése kissé megtévesztő volt, ugyanis a sok esetben az időjárással indokolt visszafogott hajtásfejlődést gyakran az atkák tömeges elszaporodása és kártétele okozta. Ahol időben sikerült felismerni ezt a problémát, ott a korán kijuttatott kéntartalmú szerekkel, valamint a speciális atkaölő készítményekkel kordában lehetett tartani a kártevőcsoportot.
Így tehát az atkák telelőre vonuló népességét, ebből következően jövő évi kártételi nyomását elsősorban az alkalmazott és különböző módokon időzített növényvédelmi technológiák határozzák meg.
A tarka szőlőmoly előfordulása országos viszonylatban az ültetvények többségén kártételi küszöbszint alatt maradt. Az első és második nemzedék olyan alacsony létszámban repült, hogy a fürtkártétel is csak észlelési szinten mozgott. A harmadik nemzedék rajzása gócszerűen egy-egy ültetvényben erősödött kissé, így a már kifejlett bogyókon sokkal inkább lehetett észlelni kártételt, de a korábbi évekhez képest ez is csekély volt. A tarka szőlőmoly áttelelő népessége így a korábbi évekhez képest jóval kisebb, ami jövőre az ideihez hasonlóan kis kártételi nyomást jelent majd.
Néhány alföldi térségben (pl. Jász-Nagykun- Szolnok, Csongrád-Csanád vármegyék) a zöld cserebogár rajzása és helyenként közepes-erős mértékű lombkártétele okozott meglepetést és igényelt védekezést. A zöld cserebogár életmódját tekintve az egyes szakirodalmi források ellentmondásosak, miszerint a talajban egy vagy akár három évig is fejlődhet. Ezért a kártevő távelőrejelzése csak helyi felmérések alapján lehet megbízható.
Ezért a zöld cserebogár ellen, annak elterjedési területén (pl. Duna–Tisza köze, Pest megye déli része, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli része, a Dunántúlon Fejér megye és Tolna megye egyes részei), állománypermetezéssel tudunk a leghatékonyabban fellépni. A kezelések időzítését jövőre, májustól augusztusig feromoncsapdák kihelyezésével, megfigyelésével pontosíthatjuk, szem előtt tartva, hogy a legnagyobb mértékű károkozás júliusban várható.
A kórokozók, kártevők áttelelő fertőző alakjainak gyérítése céljából októberben elvégezhető a lemosó permetezés réz-, kén- (mészkén) és olaj- (paraffinolaj, napraforgóolaj) tartalmú készítményekkel vagy azok kombinációjával (pl.: Olajos rézkén, Vegesol eReS, Nevikén, Nevikén Extra, Agrokén). A gyári kombinációkban a réz hatóanyag elsősorban a szőlőperonoszpóra, orbánc, feketerothadás, illetve az edénynyaláb-betegségek ellen hatásos, míg a kénnek a lisztharmat- (tavasszal az atka-) gyérítő hatása ismert. A növényi olajat (pl. napraforgóolajat) és paraffinolajat tartalmazó lemosó permetezőszerek a rovarok áttelelő alakjai ellen vethetők be, az őszi időszakban különösen az amerikai szőlőkabóca tojásai ellen. A lemosó permetezés elvégzésének optimális ideje ősszel a növények körülbelül 50%-os lombhullásának idejére tehető, melyet 5 °C feletti hőmérsékleten, bő lémennyiséggel (8-15 l/100 m2) végezzünk el.
