Európában első a lóhere
Bár a négylevelű lóhere világszerte ismert szerencsehozó szimbólum, a kelta hagyományok szerint Írországból és Nyugat-Európából eredeztethető, tekintsük ezért Európai jelképnek.
A négylevelű lóherét szerencsehozó és védelemre használható amulettként tartották, a négy levél a hitet, reményt, szeretetet és szerencsét jelképezte, illetve a rossz szellemek ellen is védelmet nyújtott. Ma már az egész világon ismert és ajándékozott jelkép, főleg szilveszterkor.
Élő növényként a téli ünnepek környékén a lóhere helyett egy hozzá hasonló, ugyancsak négylevelű madársóskát (Oxalis) kínálnak a (virág)boltokban, melyek karácsony után tömegesen jelennek meg a polcokon. Az „újévi lóhere”-ként árult növény egyáltalán nem lóhere, hanem a madársóskák nemzetségébe tartozó, kis termetű gumós növény a négylevelű madársóska (Oxalis deppei).Még több madársóska itt
Franciaországban a legfontosabb szerencsét hozó növény a gyöngyvirág, amelyet ugyan nem szilveszterkor, hanem május elsején ajándékoznak egymásnak az emberek, melynek hagyománya még IX. Károlytól eredeztethető. Érdekesség, hogy május elsején közel 50 millió szál gyöngyvirág cserél gazdát útmenti árusokon és a virágboltokon keresztül, amely ezen a napon adómentesen, szabadon árusítható.
Ázsia leghíresebb szerencsehozó növényei
Ázsiában számos növényt tartanak szerencsehozónak, talán mind közül a legismertebb, a Lucky Bamboo fantázia néven árusított szerencsebambusz, amelynek valójában semmi köze sincs a bambuszok világához, hiszen valójában egy dracéna faj. Kínában a jó szerencse, az erő a jólét és a hosszú élet szimbóluma, amely a feng shui terjedésével vált világszerte népszerűvé.
