Szerző: Waum Konrád Hunor
Kína az elmúlt évtizedben példátlan léptékű átalakuláson vitte keresztül sertéstenyésztését. Az afrikai sertéspestis 2018–2019-es pusztítása után az állomány drasztikusan visszaesett, ami azonnali állami beavatkozást tett szükségessé. A sertéshús stratégiai jelentőségű élelmiszer Kínában, így a cél egy stabil, ellenőrizhető és nagy volumenű termelési rendszer kiépítése lett.
A megoldást a hagyományos, családi gazdaságok helyett az ipari méretű sertéstelepek jelentették. Az új létesítményekben a termelés nagymértékben automatizált: a takarmányozás, a klímaszabályozás, az állategészségügyi állapotkövetés és a trágyakezelés is digitális rendszereken alapul.
Az iparosítás gyorsasága azonban jelentős társadalmi és gazdasági következményekkel járt. Kis- és közepes termelők milliói szorultak ki az ágazatból, mivel nem tudták finanszírozni a szigorú járványvédelmi és technológiai elvárásokat. A piac fokozatosan néhány nagyvállalat kezébe került, amelyek mára a teljes kínai sertéshústermelés jelentős részét adják.
Az elmúlt két évben ugyanakkor új problémák jelentek meg. A kínai gazdaság lassulása, valamint a fogyasztói szokások változása miatt csökkent a sertéshús iránti kereslet. A túlzott kapacitás következtében túlkínálat alakult ki, ami az árak jelentős visszaeséséhez vezetett. Sok esetben az értékesítési ár már alig fedezi az előállítás költségeit.
A legnagyobb szereplők költségcsökkentéssel, beruházások elhalasztásával és új pénzügyi források bevonásával próbálják átvészelni az időszakot.
Szakértők szerint a jelenlegi helyzet rávilágít az ipari modell egyik legnagyobb kockázatára: a túlzott koncentrációra. Egy-egy nagy termelő megingása nemcsak piaci, hanem állategészségügyi és ellátásbiztonsági problémákat is okozhat. A kínai sertéságazat így fordulóponthoz érkezett: a jövő kulcskérdése az lesz, hogy az ipari hatékonyság és a rendszer stabilitása hosszú távon összeegyeztethető-e.
A magyar húspiac importjai túlnyomórészt EU-tagállamokból érkeznek, főként Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból és Szlovákiából, és a kínai sertéshús szerepe elenyésző a magyar behozatalban.
A Magyarországi sertéstenyésztés egésze sokkal inkább kisméretű és közepes gazdasági szereplőkre épül, mint az ipari kínai modell, és a piaci struktúra nem koncentrálódott néhány óriásvállalatra. A magyar agrárszakértők szerint a hazai ágazat versenyképessége elsősorban az EU-s piaci folyamatoktól, takarmányáraktól, és az uniós sertéshús-kereskedelem helyzetétől függ, kevésbé attól, hogy egyetlen hatalmas szereplő uralná a teljes hazai piacot. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni más kockázatokat: például járványok vagy külkereskedelmi vám-intézkedések, illetve az uniós exportpiacok ingadozása közvetetten hatással lehet a hazai termelők jövedelmezőségére és stabilitására. A kínai ipari sertéstartás jelenlegi nehézségei arra figyelmeztetnek, hogy a hatékonyság önmagában nem garantálja egy ágazat hosszú távú stabilitását.struktúrákból.
Waum Konrád Hunor
Forrás: www.lemonde.fr/
