0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. január 10.

Új klímaadaptív növénynevelő rendszer

A szélsőséges környezeti hatások megnehezítik, sok esetben ellehetetlenítik fontos kultúrnövényeink termesztését. A MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének kutatócsoportja és a Műszer Automatika Kft.

Az idei eredmények

A több éve tartó kísérletsorozat részeként idén tavasszal a MATE budatétényi kutatótelepén a TTDI kutatócsoport vizsgálta a rendszer hatékonyságát, értékelte a MANTI Ceramic bevonat növényélettani hatásait különböző termesztési körülmények között. A kísérletbe három növénycsoportot vontak be, amelyek a termesztésben betöltött szerepük és élettani sajátosságaik alapján jól reprezentálják a lehetséges felhasználási területeket.

Szamóca és bazsalikom a MANTI- bevonattal árnyékolt magaságyásban, a kezelések hatásának megfigyelése során

A szamóca (Fragaria × ananassa) évelő, hosszú tenyészidejű élelmiszernövényként a hőmérsékleti ingadozásokra érzékeny, így alkalmas indikátor a hőstresszhatások vizsgálatára.

A bazsalikom (Ocimum basilicum) gyors fejlődésű, intenzív anyagcseréjű faj, amelynek levelei jól jelzik a mikroklíma finom változásait, ezért a rendszer érzékenységének értékelésére szolgál.

A paradicsom (Solanum lyco­persicum) és a saláta (Lactuca sativa) pedig rövid tenyészidejű zöldségnövényként a vízháztartás és a hidegtűrés szempontjából nyújtanak összehasonlítási alapot.

Szamóca és bazsalikom a MANTI- bevonattal árnyékolt magaságyásban, a kezelések hatásának megfigyelése során

A növények háromféle környezetben fejlődtek: MANTI-bevonattal ellátott mik­roházban, valamint hagyományosan árnyékolt, illetve árnyékolás nélküli kontrollterületen.

Az eddigi mérések azt mutatják, hogy a MANTI-bevonat a nyári időszakban jelentősen mérsékelte a hő­stressz hatását, miközben a fotoszintézishez szükséges fénymennyiséget nem csökkentette.

A talajnedvesség a bevonatos házakban egyenletesebb maradt, és a növekedési paraméterek – különösen a levélfelület és a hajtáshossz – kedvezőbben alakultak a kontrollhoz képest.

A terepi kísérleteket jelenleg laboratóriumi elemzések követik. A kutatócsoport a növények és a talaj mintáin kémiai és mikrobiológiai vizsgálatokat végez: meghatározzák a nehézfém-koncentrációkat, a talaj mikrobiális közösségének szerkezetét és a talajenzimek aktivitását. A teljes adatsor feldolgozása és az élettani paraméterek értékelése az év végére várható. A következő vegetációs időszakban a kísérletek további növényfajokra is kiterjednek, hogy pontosabban meghatározható legyen a rendszer alkalmazhatósága.

Kész a prototípus

A vizsgálat mérföldköve volt az első MANTI prototípus ház megépítése, amelyben a hővédő bevonat, a szenzorrendszer és a növénynevelő infrastruktúra egyaránt integrált módon működik. A ház kialakítása lehetővé teszi a fényáteresztés szabályozását, a szellőzés irányítását és az automatikus adatgyűjtést.

A prototípus a MATE TTDI budapesti telephelyén

A hőmérséklet-kiegyenlítés révén a növények kisebb hőingadozásnak vannak kitéve, ami a növekedési dinamika kiegyenlítésében és a vízhasznosítás javulásában is megmutatkozott. A rendszer célja, hogy modellként szolgáljon mind a városi, mind a nagyüzemi termesztés számára – olyan, energiatakarékos és adaptív rendszerként, amely a magyar és nemzetközi gyakorlatban is új távlatokat nyithat.

A Műszer Automatika Kft. és a MATE a kísérletek alapján két, egymást kiegészítő irányt lát a rendszer továbbfejlesztésében.

Az egyik a kiskerti, önfenntartó modell, amely háztartási vagy közösségi kertekben is alkalmazható. Ez esetben a cél a helyi élelmiszertermelés támogatása, a városi hőstressz csökkentése és a víztakarékos gazdálkodás megvalósítása. A nagyüzemi zöldség- és dísznövénytermesztésre alkalmas integrált rendszer a precíziós szenzoradatokra és a MANTI- bevonat szabályozó hatására épül, és alacsony energiaigényű, klímaadaptív ter­mesztési egységként működhet.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: