0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. január 10.

Új klímaadaptív növénynevelő rendszer

A szélsőséges környezeti hatások megnehezítik, sok esetben ellehetetlenítik fontos kultúrnövényeink termesztését. A MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének kutatócsoportja és a Műszer Automatika Kft.

Együttműködés és innováció

A Műszer Automatika Kft. és a MATE kutatócsoportja közötti együttműködés példamutató módon ötvözi az ipari innovációt és az egyetemi kutatói tudást. A vállalat műszaki és anyagtudományi fejlesztései, valamint az egyetem növény­élettani és környezeti vizsgálatai valódi szinergiát teremtenek: a kísérleti eredmények visszacsatolása közvetlenül beépül a technológia továbbfejlesztésébe, a mért adatok pedig segítik az optimalizálást.

Szamóca és bazsalikom a MANTI- bevonattal árnyékolt magaságyásban, a kezelések hatásának megfigyelése során

A cél nemcsak egy működő kutatási prototípus, hanem egy piacképes, forgalomba hozható termék előállítása, amely a jövőben kereskedelmi forgalomba kerülő növénynevelő rendszerként szolgálhat. A fejlesztésben hangsúlyos szerepet kap a hazai innováció és az exportpotenciál is, hiszen a MANTI-bevonat és a hozzá kapcsolódó szenzortechnológia nemcsak a mezőgazdaságban, hanem városi környezetben, tetőkertekben és dísznövényházakban is alkalmazható.

A következő években a MATE és a Műszer Automatika Kft. közös kutatócsoportja a rendszer automatizált, intelligens vezérlésének irányába fejleszt, amely valós időben képes reagálni a növények állapotára és a környezeti változásokra.

A cél, hogy a MANTI-rendszer a magyar zöldinnováció egyik zászlóshajója legyen – olyan technológia, amely egyszerre szolgálja a fenntarthatóságot, az élelmiszer-önellátást és a városi klímaadaptációt.

A projekt hosszú távú célja pedig, hogy Magyarországon olyan növénynevelő rendszer jöjjön létre, amely egyszerre tudományosan megalapozott, környezetbarát, és közvetlenül hasznosítható a kertészet és a városi zöldfelületek fejlesztésében.

Szerző:
Dr. Kisvarga Szilvia, dr. Orlóci László
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: