Agrárpolitikai hatások

Agrárpolitikai szempontból ez az egyik legérzékenyebb EU-s kereskedelmi megállapodás, mivel a Mercosur-országok, alacsonyabb termelési költségekkel, lazább környezetvédelmi és állatjóléti keretrendszerrel, nagy volumenű exportkapacitással rendelkeznek.

Vagyis, a helyzetnek cseppet sem kedvez, hogy a Mercosur-országokból érkező termékek alacsonyabb önköltséggel készülnek, gyakran olyan inputanyagok felhasználásával, amelyeket az EU-ban korlátoztak vagy már rég kitiltottak: csökkenő felvásárlási árak, növekvő kiszolgáltatottság – csak a kulcsszavakat kiemelve…

Különösen érintettek a gabona-előállítás, a marha-, valamint baromfihús, a feldolgozott húsipari termékek, és a takarmány-alapú állattenyésztés szegmensei.

Az egyik legélesebb szakpolitikai vita a versenyfeltételek egyenlőtlensége körül zajlik. Míg a magyar gazdák szigorú KAP-feltételeknek, AÖP-vállalásoknak, környezet- és klímavédelmi előírásoknak felelnek meg, addig a Mercosur-termékek esetében ezek nem mindig érvényesülnek azonos szinten. Ez a „kettős mérce” gyengíti az EU-s zöld átmenet társadalmi elfogadottságát, versenyhátrányt okoz a magyar és tágabb értelemben európai termelőknek, politikai feszültségeket generál az agráriumban.

Optimizmus és lendület az óceánon túl

A Mercosur államok döntéshozói és vezetői a megállapodást lehetőségként és geopolitikai jelentőségű lépésként értékelik.

Luiz Inácio Lula da Silva, brazil elnök, az EFE hírügynökség szerint „történelmi napnak” nevezte a döntést, amely szerinte a multilaterális kereskedelem iránti elkötelezettség jele, és alternatívákat nyit a brazil export számára.

Argentína külügyminisztere, Pablo Quirno, szintén hangsúlyozta az egyezmény történelmi jellegét, és azt, hogy az hozzájárulhat a Mercosur export fokozásához, bekapcsolva a világ harmadik legjelentősebb, az európai uniós piacot.

Uruguay és Paraguay szintén támogatják a megállapodást. A Mercopress híroldal szerint Uruguay részéről az óvatos optimizmus dominál: elismerik némely EUs ország agráriumvédelmi aggályait, ugyanakkor nem kívánják újratárgyalni a már lezárt feltételeket.

Az érintett országok agrár‑ és ipari szektorai is vegyesen reagálnak: a latin‑amerikai üzleti körök üdvözlik a megállapodást: különösen a hús, baromfi és cukor esetében nyit további kereskedelmi, beruházási lehetőségeket számukra.