Szerző: Bidnay Petra
Ez a folyamat nem csupán a hulladékkezelés egy formája, hanem egy komplex biológiai átalakítás, amely során a nyers állati ürülékből stabil, humuszban gazdag és kórokozóktól mentes talajjavító anyag keletkezik.
A modern mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása a talajok szervesanyag-tartalmának drasztikus csökkenése. A trágyakomposzt alkalmazása erre kínál természetes és költséghatékony megoldást. A téma azért különösen aktuális Magyarországon, mert a klímaváltozás okozta aszályos időszakok rávilágítottak: a jó szerkezetű, humuszban gazdag talajok sokkal jobban megtartják a vizet, mint az intenzíven művelt, kizárólag műtrágyázott területek.
A trágyakomposzt nem egyszerűen érett istállótrágya, hanem egy irányított biológiai folyamat végterméke, amely stabilizált tápanyagokat és hasznos mikroorganizmusokat juttat a szántóföldre vagy a kertészeti kultúrákba.
A komposztálás biológiai folyamata és fázisai
A trágyakomposztálás során a szerves anyagokat mikroorganizmusok: baktériumok és gombák bontják le és alakítják át. Ez a folyamat több szakaszból áll. Az első a termofil szakasz, amikor a komposztprizma belseje akár 60-70 Celsius-fokra is felmelegszik.
A magyar szabályozás is kiemelten kezeli ezt a fázist, mivel a higiénizálás alapfeltétele a biztonságos felhasználásnak. A második szakasz a hűlési és érési fázis, ahol kialakulnak a stabil humuszvegyületek.
A sikeres komposztáláshoz szükség van a megfelelő szén-nitrogén arányra, ez 25:1 és 35:1 között van. Ha túl sok a szalma, azaz magas a széntartalom, a folyamat lassú lesz, ha pedig túl sok a hígtrágya, azaz magas a nitrogénmennyiség, akkor ammónia szabadul fel. A hazai gyakorlatban a szarvasmarhatrágya és a különböző alomanyagok, például szalma keverése bizonyult a leghatékonyabbnak.
Miért jobb a trágyakomposzt, mint a nyers trágya?
Miért érdemes energiát fektetni a komposztálásba ahelyett, hogy egyszerűen kiszórnák a nyers trágyát? A válasz a hatékonyságban és a környezetvédelemben rejlik. A nyers trágya nitrogéntartalma könnyen kimosódik vagy elillan, míg a trágyakomposztban a nitrogén szerves kötésben, lassan feltáródó formában van jelen.
Emellett a komposzt nem „égeti” meg a növények gyökerét, nem tartalmaz és nem is vonz olyan talajlakó kártevőket (például pajorokat vagy lótücsköket), amelyek a bomlatlan, nyers szerves anyag jelenlétében elszaporodnának.
