Gyakorlati megvalósítás a magyar gazdaságokban

A megvalósítás történhet egyszerű prizmás módszerrel, ahol a trágyát hosszú háromszög keresztmetszetű halmokba rakják és időnként átforgatják. Az átforgatás biztosítja az oxigént a mikroorganizmusok számára, és megakadályozza a káros rothadási folyamatokat.

Fontos a nedvesítés, ugyanis az optimális nedvességtartalom 50-60 % között van. Ha túl száraz, a mikrobák leállnak, ha túl nedves, rothadni kezd.

Az átforgatás során a prizmát speciális komposztforgató géppel vagy egyszerű markolókanállal is át lehet forgatni, a lényeg, hogy oxigént juttassunk be, és homogenizáljuk az anyagot. A hőmérsékletet is szükséges ellenőrizni, mert a halom belsejének el kell érnie az 55-65 °C-ot legalább 3 napon keresztül, ezután lesz megfelelően érett a trágyakomposztunk.

Gazdasági előnyök és megtérülés

Bár a komposztálás gépigénye és munkaerőigénye magasabbnak tűnhet, a hosszú távú megtérülés egyértelmű. A műtrágya-felhasználás jelentősen csökkenthető, a talaj termőképessége pedig évről évre javul.

A trágyakomposztot a legcélszerűbb az őszi vagy kora tavaszi talaj-előkészítés során, egyenletesen szétterítve kijuttatni, majd sekélyen a felső 10-15 cm-es talajrétegbe dolgozni. Mivel stabilizált anyagról van szó, közvetlenül a kertészeti kultúrák ültetőgödreibe vagy a sorok közé is adagolható anélkül, hogy fennállna a növényi gyökerek „kiégésének” veszélye.

Ez a technológia tehát nem a múlt elavult módszere, hanem a jövő mezőgazdaságának egyik legfontosabb eszköze. A szerves anyag körforgásban tartása az egyetlen út a fenntartható és nyereséges gazdálkodás felé.

Szerző: Bidnay Petra